Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

102 Az eladó szavatossága. Természetben megtekintett és elhatárolt ingatlannak átalányárban történt vételénél a netáni területtöbblet ellenértékéhez az eladónak jogos igénye nincs. (Kúria P. VI. 19/1928.) MD. XXIII. 40. A terület mennyiségét illetően az eladó szavatossági igényének megállapításához szükséges, hogy az eladó a szerződésben pontosan meghatározott területű ingatlan szolgáltatását ígérje. (P. XII. 1109/1932.) MD. XXV. 83. c) Vetőmag-szavatosság. A. magkereskedő a tőle vásárló termelő irányában jótállás különös kikötése nélkül is szavatossággal és felelősséggel tartozik az eladott mag azon minőségeért, hogy az közönséges rendeltetésének megfelel; tehát felelősséggel tartozik azon káréri is, mely az említett minőség hiányából keletkezik. PHT. 115. sz.. 118211877.) Az adásvétel közönséges fogalmából önként következik, hogy alperesek, mint magkereskedők és eladók, felperes mint vevő és termelő irányában az eladott mag minőségeért, termelésre alkalmas használhatóságáért szavatossággal és felelősséggel tartozik akkor is, midőn az eladott magért a vevő részéről nyílván a jótállás és a felelősség kikötése az eladók részéről különösen biztosítva nem is volt. Az eladás természetéből kifolyó felelősségénél fogva az eladó felelős azon kárért is, mely a mag minőségének tulajdonítható. (C. 33.066/1885.) Minthogy az eladó külön kikötés nélkül is szavatol azért, hogy az eladott áru közönséges rendeltetésének megfelel, figyelemmel a kt. 272. §-ra, nem lehet kétes, hogy a magkereskedő, aki nem termőképes vetőmagot adott el, a termés meghiúsulta folytán előállott kárt és vesztett nyereséget a gazdálkodónak megtéríteni tartozik. (C. 1367/1894.) Aki vetőmag eladásával foglalkozik, külön kikötés és jótállás nélkül is tartozik középszerű magot adni; ha tehát oly magot adott el, amelyről kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy annak csiraképessége legalább is kétes, és eszerint a szerződés betöltésénél kellő gondossággal nem iárt el, az ebből eredő kárért a vevőnek felelős. (5125/1900.) Dt. 3. f. XIX. 115. d) Együtt eladott tárgyak. Ha együttesen vásárolt egy pár hámos ló közül az egyik ló szenved oly hibában, amelynek esetében a vételi ügylet felbontásának helye van, úgy ez a felbontás a párt képező másik egészséges lóra is kiterjed és ez egész vételi ügylet felbontását vonja maga után. (4706/1904.) Dt. 4. f. IV. 140. Hasonlóan: (P. II. 2348/1917.) MD. XI. 227.