Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Ingatlan-szavatosság. 101 hát, a földterületek térmennyiségének hiányára alapított keresete törvényes alappal annál kevésbé bír, mert felperesek maguk sem állítják, hogy az adásvételi szerződésben az említett földterületek összes térmértéke felperesek tévedésbe ejtése céljából, tehát rosszhiszeműségből tétetett volna ki alperesek által; amellett felperesek nem igazolták, hogy az által, miként a megvett földek a szerződésben kitett térmennyiséget nem foglalják magukban, valamely kárt szenvedtek volna, stb. (C. 7683/1889.) A vétel nem holdanként vagy más térmérték szerint meghatározott árban, hanem átalányösszegben történt s a szerződési okiratba felvett az a kijelentés, hogy az eladott VK rész illetmény térmértéke mintegy 4 és fél láncot tesz ki, a „mintegy" szóban rejlő határozatlanságánál fogva sem alkalmas arra, hogy az eladónak szavatossága a 4 és fél lánc területéből hiányzó ama 1 hold 303K H-ölért megállapíttathassék, amelynek fejében a fellebbezési bíróság alperes részére a kárpótlást meg nem ítélte. (C. 603/1900.) A törvényes gyakorlat által elfogadott jogszabály, hogy az eladó külön kikötés nélkül is felelős az eladott dolognak szerződésszerű szolgáltatásáért, eszerint tehát az ingatlan eladója is, aki azt meghatározott térfogatban adta el, a kikötött térfogat terjedelméért szavatol. (C. 187/1901.) Ha az ingatlan adásvételi szerződésben a vételárrészletek fizetésének elmulasztása bontó feltételül volt kikötve, úgy ezen feltétel akkor is bekövetkezik s az adásvételi jogügylet felbontottnak tekinthető, ha az eladó az esedékesség idejében az ingatlan tehermentesítési és feldarabolási kötelezettségének még eleget nem tett s a vevő a vételárrészleteket sem a megállapított határnapokon, sem pedig a kereset megindításáig bírói letétbe nem helyezte. (C. 9777/1904.) Az ingatlannak mindenkori tulajdonosa az ingatlannak peres úton való tehermentesítésére feltétlenül jogosult, ekként jogosultnak tekintendő annak kérvényi úton lehető kieszközlésére is. (C. 29/1906.) Jogszabály, hogy az át nem adott dolog szerződésszerű minőségében való átadásáért az eladott dolog birtokosa szavatol; minthogy az eladott ház rendeltetésének megfelel, a vevők a ház átvételét és a vételár megfizetését meg nem tagadhatják, viszont az eladó a még hiányzó javítások költségösszegének levonását tűrni tartozik. (C. 60/1913.) Gr. XVI. 792. Az eladott ingatlan térfogatának csekély hiánya a szerződés felbontására alapul nem szolgálhat. (P. IX. 4853/1914.) MD. IX. 163. Családi ház építésére alkalmasnak állított ingatlan eladója szavatol az ingatlannak e célra használhatóságáért. (Rp. V. 1178/1919.) MD. XIV. 12.