Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

98 Az eladó szavatossága. kívánta, külső hibában szenved, mely megtekintésre felismer­hető, melyért tehát alperes szavatossággal csak abban az eset­ben tartozik, ha a ló hibátlanságáért jótállást vállalt, (C. 5/1900.) Ami a lótartási és gondozási költséget illeti, addig, amíg felperes által vitatott szavatossági hiba meg nem állapíttatott és így szükség volt arra, hogy a lovakra nézve a perben szak­értői vizsgálat eszközöltessék, felperest az a kötelezettség, hogy a lovakat bírói árverésen eladassa, nem terhelte, mert így lehe­tetlenné tette volna alperessel szemben, aki a hiba fennforgását el nem ismerte, az erészben őt terhelő bizonyítást. Eszerint helyesen kötelezte az elsőbíróság alperest a lótartási és gondo­zási költségnek az átvétel napjától a perben eszközölt szak­értői bizonyítás napjáig, vagyis 1901. márc. 29-ig leendő meg­fizetésére. Ellenben az ettől a naptól a lovak visszavétele nap­jáig felmerülő tartási és gondozási költség alperest csak felé­ben terheli, mert ettől fogva úgy a vevő, mint az eladó is kér­hette volna a lovak elárvereztetését, és így a károsodást e részben a peres felek közös mulasztása idézte elő, azt tehát aránylagosan tartoznak viselni. (C. 1437/1901.) Lovak közhatósági intézkedés következtében zárlat alá vétettek és így azok a vevő korlátlan birtokában nem állottak. Ily körülmények közt a vevő a rendelkezésre bocsátás tekinte­tében megszabott törvényes kötelezettségének megfelelt az­által, hogy alperest a lovak betegségéről és az azokra hatósá­gilag elrendelt zárlatról kellő időben értesítette és kifogásait az eladóval kellő időben közölte. (C. 1352/1903.) Szarvasmarháknál az idült tüdőgümökór nem oly beteg­ség, melyért, ha az eladott állaton az átvételtől számított 30 napon belül jelentkezik, az eladó a hazai jogszokás értelmében a vevőnek külön kikötés nélkül is szavatossággal tartoznék. (Kir, tszék I. D. 622. 1905. nov. 16.) Dt. 4. f, IV. 222. A bírói gyakorlatban szakvélemények alapján megállapí­tott tapasztalat szerint a vészen egyszer már átesett sertések abba ismételve, sőt fokozottabb mértékben is beleeshetnek; ezért a kötlevélben foglalt annak a kijelentésnek, hogy ,,a ser­tések a. vészen átmentek", nincs oly jogi jelentősége, mintha az eladó felperes szavatosságot vállalt volna az iránt, hogy a sertések vészbe esni nem fognak. (7214/1906.) MD. II. 93. Az eladót az eladott állat egészséges voltáért szavatosság terheli: ezen szavatosság idejét a joggyakorlat és jogszokás a ragályos betegségekre s így a sertésorbánéra 8 napban állapítja meg, vagyis ha a szavatossági hiba az állaton 8 nap alatt észlel­hető, a törvényes vélelem az, hogy az állat már az átadás előtt beteg volt. (543711908.) PHT. 116., MD. III. 178. Az állat tulajdonosa, annak az eladásnak idejében már

Next

/
Oldalképek
Tartalom