Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Állatszavatosság. 97 A) Lovak, szamarak és öszvérek tekintetében: 1. fulladozás (száraz kehesség), beleértve a hörgősséget tizennégy napi vélelmi idővel; 2. butacsira tizennégy napi vélelmi idővel; 3. havivakság (belső szemgyulladás) harminc napi vélelmi idővel; 4. takonykór tizennégy napi vélelmi idővel. B) Szarvasmarhák és bivalyok tekintetében: 1. gümőkór, amennyiben kóros jelekben nyilvánul, harminc napi vélelmi idővel; 2. álgümőkóros bélgyulladás harminc napi vélelmi idővel. C) Juhok és kecskék tekintetében: 1. juhhimlő nyolc napi vélelmi idővel; 2. rühösség (csak juhoknál) a gyapjúval fedett testrészeken tizennégy napi vélelmi idővel; 3. mételykór vagy tüdőférgesség, amennyiben táplálkozási zavarokban nyilvánul, harminc napi vélelmi idővel. D) Sertések tekintetében: 1. sertésorbánc három napi vélelmi idővel; 2. sertéspestis öt napi vélelmi idővel; 3. borsókakór harminc napi vélelmi idővel. Ez a rendelet az 1923: X. törvénycikkel egyídőben az 1923. évi március hó 1. napján lép életbe. V. ö. az állategészségügy rendezéséről szóló 1928: XIX. t.-c.-et; az ennek életbe léptetéséről szóló 99.00011932. F. M. számú R. T. 1. oldal és a törvény végrehajtásáról szóló 100.00011932. F. M. számú (R. T. 8. oldal) rendeletet. A törvény némely rendelkezéseinek életbeléptetéséről külön l. a 11.50011932. F. M. (R. T. 1189. oldal) és a 99.70011932. F. M. számú (R. T. 1933. évi. 1095. oldal) rendeleteket. Általános jogszabály, hogy az állatoknak minden oly hibájáért szavatolni tartozik az eladó fél, amely hiba az illető állatban a vételkor fel nem ismerhető, a dolog természeténél fogva s a közgazdasági és a kereskedelmi viszonyokra való tekintettel még inkább áll ez a ragályos betegekre. (C. 47/1897.) A peres ló, mely miatt a felperes a szerződést felbontani Szladits: Kötelmi Jog II. 7