Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

56 A szerződések tárgya. jogvita keretébe tartozik és így érdemi bírói elbírálásban nem részesül. (P. V. 3911/1926.) MD. XX. 69. A házasságon kívüli nemi viszony alapjában a jó erkölcsökbe ütközőnek lévén tekintendő, annak létesítésére, fentartására vonatkozólag s a fentartás céljából a felek valamelyike, sőt harmadik személyek által tett Ígéretekből sem jogot, sem kötelezettséget származtatni nem lehet. (P. III. 8080/1926.) MD. XX. 70. 1) Absztrakt formák. (Elismerés, elszámolás, váltó, stb.J Ha az elismerés alapjául szolgáló követelés nem érvényesíthető bíróilag, úgy az elismerés alánján sincs kereseti jogosultság. (5270/1902.) Dt. 3. f. XXV. 162. Az elszámolás is bíróilag érvényesíthető jogcím, amellyel szemben úgy a tévedés, mint az is ellenvethető, hogy az összeszámolás valamely bíróilag nem érvényesíthető követelésből származik. (I. G. 73/1905.) Dt. 4. f. III. 93. Tartozás elismerésen alapuló kötelezettség teljesítése alól az elismerő adós szabadulhat, ha kimutatja, hogy az elismerés alapjául szolgáló kötelem nem állott fenn, vagy bíróilag nem volt érvényesíthető. (P. I. 4496/1912.) MD. VII. 115. Az adósság elismerés érvénytelen, ha abban a jogtalan gazdagodás alkatelemei felismerhetők, vagyis ha az törvényileg tiltott, erkölcstelen vagy egyébként bíróilag nem érvényesíthető kötelezettség palástolását célozza. (Rp. I. 9131/1915.) MD. X. 87. Ha az alapügylet tiltott ügylet, az ebből folyólag adott fedezeti váltó alapján jogok nem érvényesíthetők. (C. 5748/1923. Hj. T. VI. 128.) m) Zugirászat. 1912: LIV. t.-c. (a polgári perrendtartás életbelépéséről) 16. §. 2. bek.: Aki nem ügyvéd és anélkül hogy erre jogosítva volna, úgyszintén az is, aki jogosultsága korlátainak túllépésével üzletszerűen vagy díjért bíróság vagy hatóság előtt feleket képvisel, részükre beadványokat szerkeszt, vagy erre ajánlkozik, valamint az, aki az ügyvédség gyakorlására való jogát színleli, kihágást követ el és 240 pengőig1) terjedhető ') 1928: X. t.-c. 15. §.