Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Erkölcstelen ügyletek. 57 pénzbüntetéssel, visszaesés esetében két hónapig terjedhető elzárással és 200 pengőig1) terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az oly megállapodás, melynek értelmében bíróság előtti képviseletre nem jogosult személy bírói határozat megváltoztatását eredményező eljárásra vállalkozik, — az 1912: LIV. t.-c. 16. §-ában szabályozott zugirászat esetén kívül is — a jóerkölcsökbe ütközik. (C. P. VI. 7723/1929.) MD. XXIV. 183. n) Egyéb. A dohányárus a kincstárnak csak ideiglenesen fogadott bizományosául tekintendő. Engedélye személyes jogosítványt képez, amelyet csak az engedélyes személyesen gyakorolhat és annak más által kezeltetése, annak átengedése vagy bérbeadása az engedélytől való elmozdítást vonja maga után és az ily szerződés tiltó szabályokba ütközik (turpis causa). (I. G. 222/1901.) Dt. 3. f. XX. 173. Habár a közigazgatás a bordélyházakat megtűri, mégis az ily intézmény, mint a jó erkölcsökbe ütköző, érvényes jogügyletek tárgyát nem képezheti 9 az ily jogügyletekből nem származik bíróság előtt érvényesíthető kötelem, következéskép az ilynemű jogügyletből származható kölcsönös követelések kereset tárgyává nem tehetők. (I. G. 655/1902.) Dt. 3. f. XXII. 184. Az a szerződés, amellyel a várományos örökösök egymásközti öröklési igényeiket még az örökhagyó életében, tehát az örökség megnyílta előtti időben szabályozzák, sem tiltó jogszabályba, sem a jó erkölcsökbe nem ütközvén, annak érvényességét az a körülmény, hogy az még a közös apa életében köttetett, nem érinti. (5879/1903.) Dt. 3. f. XXVII. 115. Nincs olyan jogszabály, amely a szülő és gyermek között tiltaná és hatálytalannak minősítené azt a megállapodást, hogy az anya újból való házassága esetén köteles lesz az ingatlanból való -jutalékáról lemondani kiskorú gyermekei javára, s a kir. Kúria 74. sz. döntvényére való hivatkozással a kérdéses korlátozás törlése el nem rendelhető. (296/1904.) Dt. 3. f. XXVII. 2. Az ügyvédnek azon eljárása, hogy valamely előtte tudva levő színlelt követelésnek a bíróság előtt való érvényesítésére magát eszközül felhasználni hagyja, a jó erkölcsökbe, valamint az ügyvédi tisztességbe ütközik, amiért is az ilyen eljárásban teljesített munkák díjazása és kiadások megtérítése iránt követelést nem érvényesíthet. (1662/1904.) Dt. 4. f. III. 203. Nem feltétlenül tiltott cselekmény az a megállapodás, melv szerint anyagi ellenérték ellenében a megtörtént bűnvádi fel) 1928: X. t.-c. 15. §.