Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

50 A szerződések tárgya. szerint két vagy több személy avégből egyesül, hogy közös eljárással valamely, az ipari és kereskedelmi forgalomnak tárgyát képező árunak, vagy ezek előállításához szükséges terményeknek és illetve nyersanyagoknak, s általában a közfogyasztás alá eső valamely árunak a kereslet és kínálat törvényei szerint kialakuló rendes forgalmi árát lenyomja, akár azoknak beszerezhetését drágábbá tegye, a közönség érdekét biztosító szabad verseny korlátozására és a fogyasztóközönség megkárosítására irányuló célzatánál fogva a jó erkölcsökbe és illetve a közrendbe ütközőnek tekinti, s az ilyen megállapodásból származott igényeket a bírói oltalomból egyáltalán kirekeszti. (666' 1904.) Dt. 4. f. III. 197. A kartelszerződést egyébként l. a Társaság fejezetében. í) Megbízási viszony. V. ö. különösen az 1874: XXXIV. t.-c. (ügyvédi rendtartás) 47., az 1878: V. t.-c. (büntetőtörvénykönyv) 482. §-át. Az, hogy a meghatalmazott a meghatalmazó nevében tudatosan ennek hátrányára ügyletet létesít és ez iránt a vele szerződő fél egyetért, egyenesen a jó erkölcsökbe ütközik és mint ilyen, bírói oltalomban nem részesíthető. Az ily ügylet a meghatalmazó ellen jogok és kötelezettségek jogszerű alapjának nem tekinthető és ez alapon a meghatalmazó részéről hatályában sikerrel megtámadható. (G. 590/1903.) Dt. 3. f. XXVI. 128. A megbízott által a megbízatás tárgyára vonatkozólag harmadik személytől jutalom kikötése a közerkölcsökbe ütközik. (P. VII. 54/1920.)' MD. XIV. 17. Ugyanígy (Rp. VII. 2018/1915. X. 5.) MD. IX. 307. A bizalmon alapuló megbízási viszony természetéből következik, — amint ezt a m. kir, Curia a Polgárjogi Határozatok 150. száma alatt felvett 293/1906. számú elvi jelentőségű határozatában is kimondotta, — hogy az, aki más ügyének az ellátására vállalkozik, attól a harmadik, kivel a megbízásából kifolyóan a megbízó érdekében ügyletet kíván létesíteni, a maga részére jutalmat, vagy egyéb előnyt megbízójának tudta és hozzájárulása nélkül ki nem köthet és amennyiben ezt mégis megteszi, ez a cselekménye a megbízással járó köteles hűség és tisztesség megsértésének tekintete alá esik, tehát az erre vonatkozóan kötött szerződés a jó erkölcsökbe ütközik és így, mint semmis jogügylet, bíróilag nem érvényesíthető. (PJE. 1927, évf.) j) A házassági viszonyt tárgyazó szerződések. 1894: XXXI. t.-c. (házassági törvény) 2. §. Bármely teljesítés kikötése arra az esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék, semmis.