Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Erkölcstelen ügyletek. 51 Oly szerződések, mely szerint az egyik fél kötelezi magát, másik félnek bizonyos pénzösszeget fizetni, ha ez amannak nőTérét nőül veszi, érvényes, minthogy ily ígéret sem nem erkölcstelen, sem a tényleges törvények által tiltva nincs. (Lfi. 6000/1879.) A házasság erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva közvetítés tárgyául és ily közvetítésre vonatkozó kereset tárgyául nem szolgálhat. (C. 6575/1886.) A házasság erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva nyerészkedésre irányult közvetítés tárgyául nem szolgálhat; minél fogva házassági közvetítési díj bírói úton meg nem ítélhető. (PHT. 70. sz. 929/1888.) A házassági szerződésnek az a része, hogy a házastársi együttélésnek bármi okból és bármelyik fél ténye következtében történt megszakítása esetére a tartási kötelezettség feltétlenül a férjet terheli, önkéntes kikötés, mely az ideiglenes elválás esetére, a vagyoni viszonyok szabályozásaként a tartási igényt is rendezi, a jó erkölcsökbe ütközőnek nem tekinthető. (I. G. 55—1902.) Dt. 3. f. XXII. 213. Az a kötelezettség, amelyet valaki arra az esetre vállal, ha a másik szerződő fél a saját házassági kötelékének felbontása iránt válókeresetet indít, s a válóper sikerre vezet, mint a társadalmi rendbe és az erkölcsök fogalmába ütköző, turpis causát képez. (1356/1903.) Dt. 3. f. XXVI. 127. A házasság, mint az egyéni legbensőbb viszonyon alapuló és a családi élet alakulására kiható kötelék, ennek erkölcsi és társadalmi jellegénél fogva, perrel érvényesíthető díjazással öszszekötött közvetítésnek tárgya nem lehet. (6140/1903.) Dt. 3. f. XXVI. 95. A házasság fogalmából, annak természetéből és rendeltetéséből következik, hogy nem csupán a szorosabb értelemben vett házasságtörés, de törvényes házasságban élő egyén részéről új házasság kötésére vonatkozóan tett igéret is a házastársi köteles hűséget sérti és így a jó erkölcsökbe ütközik, bírói úton érvényesíthető kötelem alapjául tehát még abban az esetben sem szolgálhat, ha a kérdéses ígéret tételekor a házasfelek között a házassági életközösség tényleg már megszakadt és azok közt válóper van folyamatban. (C. 246/1908. Gr. II. 165.) Az a kötelezettség, hogy a férj a házasság jogerős felbontása után legfeljebb két hónap alatt a zsidó vallás szerint megkívánt válólevelet felszólításra kiszolgáltatni tartozik, mint tisztán erkölcsi kötelesség, bírói úton ki nem kényszeríthető. (P. 1390/1911.) PHT. 71. MD. V. 133. Bármely teljesítésnek a házasság meg nem kötése esetére történt kikötése az 1894. évi XXXI. t.-c. 2. §-a szerint semmis "lévén, ennek szükségképpeni folyománya az is, hogy a törvény 4*