Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Törvényi alakszerűségek. 27 ingatlan megjelölése kimaradt, nem állapítható meg, hogy arra az ingatlanra nézve a házastársak közt érvényes jogügylet nem jött létre. (C. 534/1912. Gr. XIV. 263.) A gyermek elhelyezésének és eltartásának mérve és módja tekintetében kötött jogügylethez, miután az nem a feleknek egymásközti vagyoni viszonyait szabályozza, közjegyzői okirat nem szükséges. (C. 1753/1912. Gr. XIV. 264.) Az ingók ajándékozására vonatkozó jogügylet hitvestársak közt közjegyzői okirat nélkül is érvényes, ha az ajándék tárgya átadatott. (C. 1610/1912. Gr. XV. 474.) Gyermektartási kötelezettség elvállalása és mérvének szabályozása a házasfelek, mint ilyenek közti vagyoni viszonyokat érintvén, a nem közjegyzői, hanem magánokiratba foglalt megállapodás érvénytelen. (C. 387/1913. Gr. XVI. 724.) Az 1886: VII. t.-c. 21. §-a a hozomány átadása és átvételére csak azt határozza meg, hogy eme tényekre nézve az okirattal való bizonyítás csak közjegyzői okirattal történhetik meg, de ilyen közjegyzői okirat nemlétében a nő nincs elzárva attól, hogy a hozománynak a férjhez vitelét, ennek értékét és átadását tanúkkal vagy egyéb alkalmas bizonyítékokkal ne bizonyíthassa. (C. 3906/1913. Gr. XVI. 723.) Az 1886: VII. t.-c. 22. §-a házastársak között létrejött életjáradéki szerződés érvényességéhez közjegyzői okiratot kíván. Ennek hiányát tanúvallomásokkal pótolni nem lehet, mert a közjegyzői okirat a jogügyletnek, vagyis az életjáradéki szerződésnek érvényességi kelléke. (C. 4129/1913. Gr. XV. 475.) Az 1886: VII. t.-c. 23. §. b) pontja értelmében a jogügylet érvényességéhez a házastársak között ingatlan vagyon elidegenítésére vonatkozó különös meghatalmazásoknál is közjegyzői okirat szükséges. Az állandó bírói gyakorlat azonban ezt a jogszabályt nem alkalmazza abban az esetben, ha — közjegyzői okirat hiányában — az egyik házastárs a másik házastársnak a szerződés megkötése körül harmadik személyekkel létesített megállapodásait utólag jóváhagyta. Ezt a jóváhagyást azonban csakis akkor lehet a közjegyzői meghatalmazási okirat hiányának pótlásául elfogadni, ha magával azzal a féllel szemben történik, akivel a meghatalmazottként tényleg eljárt házastárs a megállapodásokat létesítette. (C. 414/1920. Mj. Dt. XIV.) Habár az 1886: VII. t.-c. 22. §. a) pontja szerint a jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik azon szerződéseknél, melyek a házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozzák: mégis, ha a férj az egyezségileg meghatározott tartásdíjat rendesen fizette, a feleség pedig elfogadta, s ekként az egyezség a felek között teljesedésbe ment, a megállapodás érvénytelen jogügyletnek nem tekinthető. (C. 1128/1920. Mj. Dt. XIII.) Házastársak által harmadik személlyel kötött oly vissz-