Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

26 A szerződések alakja. sek között kiállított általános meghatalmazásoknál és b) a házastársak és jegyesek között váltóbeli kötelezettség vállalására, kölcsönvételre, tartozás elismerésére, ingatlan vagyon elidegenítésére vagy megterheltetésére, továbbá ingatlan vagyonnak visszteher melletti szerzésre és jogról való ingyenes lemondásra szóló különös meghatalmazásoknál. 24. §. A 21. és 22. §§. intézkedései váltókra ki nem terjednek. A vakok által kiállított váltónyilatkozatok váltójogi hatályához az aláírásnak közjegyzői hitelesítése kívántatik meg. Amennyiben a törvény a 21., 22. és 23. §-ban meghatározott eseteken kívül valamely jogügylet megkötéséhez bírói vagy közjegyzői közbenjárást követel: a törvény azon intézkedése érintetlenül hagyatik. Ha a szerződés a házastársak közt ugyan, de ezek gyermekei javára jön létre, anélkül, hogy a házastársak magukra nézve egymással szemben jogokat és kötelezettségeket megállapítanának, a szerződés érvényéhez közjegyzői okirat nem kívántatik. Ily okirat még akkor sem szükséges, ha abban az egyik házastárs javára elidegenítés és terhelési tilalom van kikötve, mivel ezekkel csupán a gyermekek és nem a házastársak lesznek kötelezve. (E. H. 67. sz. 790211904.) Házastárs által házastársa részére kiállított váltóra nem terjed ki az 1886: VII. t.-c. 23. §-a. (944/909. Gr. II. 132.) A jogügyletek s illetve az azokról kiállított okiratok alaki érvényessége szempontjából megállapított kellékek tekintetében kiterjesztő magyarázat helyt nem foghat, következőleg az 1886: VII. t.-c. 26. §-ában foglalt kötelező rendelkezés az örökhagyó nyelvén felvett okiratok alaki érvényességét nem érinti. (P. I. 4963/1911.) MD. VI. 14. Az 1886: VII. t.-c. 22. §-ában foglalt az a kötelező jogszabály, mely a házastársak közt ingatlanokra vonatkozólag létrejött adásvevési szerződések érvényességére a közjegyzői okirati kényszert írja elő, nem zárja el az érdekelt ügyfelet annak bizonyításától, hogy az okirat felvétele körül tévedés merült fel; abból tehát, hogy a közjegyzői okiratból valamely