Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Alakszerűségek általában. 23 1. A szerződések alakja általában. 1875: XXXVII. t.-c. (kereskedelmi törvény) 313. §. Az írásbeli szerződések érvényességéhez elegendő, ha az okmány a kötelezett fél által aláiratik. Ha a felek valamelyike írni nem képes, kézjegyét két tanú alá­írásával köteles hitelesíttetni, kiknek egyike által az írni nem képes félnek neve is aláírandó. A száraz vagy nedves bélyeggel (ú. n. facsimile pecséttel) való puszta nyomás nem tekinthető aláírásnak. (C. 500/1882.) A K. T. 313. §-ára csak a szerződés érvényessége, de nem az okirat tartalmának bizonyítása tekintetében lehet hivatkozni. (Bp. T. 1883. jún. 21. megállapodása.) Áma körülmény, hogy valamely okmány annak aláírása alkalmával a kötelezett fél előtt felolvasva és magyarázva nem lett, — a K. T. 313. §-ának alapjáról — nyomatékkal egyálta­lán mm bír. (C. 1098/1883.) Tásbeli szerződés csak annak aláírása által válik hatá­lyossi és kötelezővé. (C. 9481/1893.) A szerződő felek a tőlük függő jogviszonyok megállapítása vagy megváltoztatása esetén akaratuk kinyilvánításánál alak­szerűséghez kötve csak akkor vannak, ha az törvényes szabály folytán az ügylet érvényességének feltételét képezi, máskülön­ben pedig a joghatályos módon bármely formában történt akaratnyilvánítással szabadon alapíthatnak meg jogviszonvo­kat. (C. 142/1896.) Törvényeink a joglemondás érvényességéhez, még ha a le­moidás tkvi jogra vonatkozik is, külön alakszerűséget nem ki­várnak és éppen úgy, mint bármely más szerződés, akár írás­bm, akár szóval érvényesen létrejöhet. (C. 144/1898.) A magyar nyelvet nem értő felekkel magyar nyelvű köz­jegyzői okiratnak felvételénél két tanú vagy egy másik köz­pgyző jelenléte szükséges akkor is, ha a közjegyző az okiratot olmács alkalmazása nélkül magyar nyelven felvenni jogosítva >an. (92211912. P.) PHT. 68. A formahibás ügylet semmis. (P. VII. 5093/1913.) MD. VIII. 30. Ha a nem jogosult részéről tett nyilatkozat azzal a ki­jelentéssel történt, hogy azt a jogosult jóváhagyásával fogja ellátni, akkor a jóváhagyás nem történhetik a jogosult ráutaló tényével, hanem kifejezettnek kell lennie. (Kúria P. VI. 4687/ 1930.) MD. XXIV. 129.

Next

/
Oldalképek
Tartalom