Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

24 A szerződések alakja. 2. Törvényi alakszerűségek. a) Általában. b) Egyes ügyletek: 1) Házastársak és jegyesek ügyletei. 2) Vakok ügyleteti. 3) Siketnémák. 4) Ügyvédi díj. 5) Társasház. 6) Ingatlan-elidegenítés. 7) Egyéb. a) Törvényi alakszerűségek általában. A szerződő felek a tőlük függő jogviszonyok megálhpítása vagy megváltoztatása esetén akaratuk kinyilvánításánál alakszerűséghez kötve csak akkor vannak, ha az törvényes szabály folytán az ügylet érvényességének feltételét képezi, máskülönben pedig a joghatályos módon bármely formában történi akaratnyilvánítással szabadon alapíthatnak meg jogviszonyokat. (C. 142/1896.) Törvényeink a joglemondás érvényességéhez, még ha a lemondás tkvi jogra vonatkozik is, külön alakszerűséget nen kívánnak és éppen úgy, mint bármely más szerződés, akár írásban, akár szóval érvényesen létrejöhet. (C. 144/1898.) Olyan esetben, amikor a törvény a felek jogügyleti akiratnyilvánításának érvényét bizonyos alakszerűséghez köti, az ilyen alakszerűség mellőzésével létrejött jogügylet eredetileg érvénytelen. (C. 962/1921. M. Tára II. 117.) b) Egyes ügyletek: 1) Házastársak és jegyesek ügyletei. 1886: VII. t.-c. (közjegyzői novella) 21. §. Okírji által való bizonyítás csak közjegyzői okirattal történ hetik: a) a hozomány átadásáról, illetve átvételérő. kiállított elismervényeknél, akár a házastárs vagy jegyes, akár más részére állíttatik ki; amely elismervények azonban harmadik személlyel szemben csak akkor bizonyítanak, ha a házasság kötésétől s amenynyiben a hozomány később vétetik át, a bizonyítandó