Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

22 A szerződések alakja. irat értelmezésére szolgál, vagy amennyiben a felek a szóbeli megállapodást az okirat kiállításakor az okirattal szemben is fenn akarták tartani. Ha azonban az okirat a szerződésnek törvényszabta érvényességi kelléke, az okiratba fel nem vett korábbi vagy egyidejű és a megszabott alaknak meg nem felelő megállapodás az okirattal szemben feltétlenül hatálytalan, kivéve amennyiben az okirat értelmezésére szolgál. Ha pedig az eset körülményeiből az tűnik ki, hogy a felek az okiratba fel nem vett megállapodás nélkül a szerződést nem kötötték volna meg, az egész szerződés semmis. 967. §. Ha a szerződésre a törvény szab meghatározott alakot, a megszabott alak megtartása szükséges a szerződést módosító vagy kiegészítő utólagos megegyezésnek érvényességéhez is, kivéve az olyan megegyezést, különösen az elengedést, a lemondást és a teljesítésre engedett halasztást, amelyet az alaki kellékek szempontjából önálló szerződésnek kell tekinteni. 968. §, Ha a törvény megbatározott alakot szab meg, ez az alak az olyan megegyezésre is irányadó, amely a szerződésnek jövőbeli megkötésére irányul (előszerződés). II. Élő fog. 1. A szerződések alakja általában. 2. Törvényi alakszerűségek. 3. Kikötött alakszerűségek. 4. Megerősítés alakja. 5. Utólagos módosítások. 6. Szó és írás.