Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Kötbér. 151 jellegével, hanem csak egy már létesített szerződési viszony biztosítására szolgál, amiből következik, hogy a főszerződésből kell kitűnni annak az érdeknek, amelynek biztosítására a kötbér kikötve lett és csak ennek az érdeknek a sérelme esetén ítélhető meg. (C. 3520/1899.) A kötbér jogi természetével nem ellenkezik az, hogy csak egyik szerződő fél javára és arra az esetre köttessék ki, ha a kötbér fizetésére kötelezett fél a szerződést kellő időben nem teljesíti és habár rendszerint a kötbér megállapított összegének előzetes letétele nem követelhető, hanem ez rendszerint a meghatározott esetre szóló fizetési kötelezettség elvállalásából áll, mindamellett, ha a felek, ettől eltérően, annak előzetes letételében vagy valamely más címen letett összegnek kötbér jellegével leendő felruházásában állapodtak meg, ez a letett összeget kötbér jellegétől meg nem fosztja, hanem az a szolgálattevőnek bekövetkezett késedelmével esedékessé válik. (C. 17/1900.) Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a kötbér nem követelhető, ha a késedelem a jogosított ténykedésre is vezethető vissza, vagy ha teljesítés véletlen baleset miatt vált lehetetlenné, avagy ha a teljesítés minden fentartás nélkül elfogadtatott. (C. 29/1900.) Az állandóan követett bírói gyakorlat, de tételes törvény, nevezetesen a K. T. 275. §. rendelkezése szerint is a szerződésszerű teljesítésben tényleg történt késedelem jogilag számításba nem vehető, illetve kötbér nem követelhető akkor, ha a teljesítés véletlen baleset, tehát erőhatalom vagy a hitelező hibája, tehát ténykedése miatt vált lehetetlenné. (C. 47/1900.) A kártalanítási összegnek előzetesen szerződés által történt megállapítása a kötbér jogi természetével bír. (2450/1900.) Dt. 3. f. XXI. 65. A kikötött kötbér érvényesíthető kárnak kimutatása nélkül is. Az oly kikötésnél, amely valamely szerződésellenes ténynek bekövetkezte esetére előre meghatározott összeg fizetését teszi a szerződésszegő fél kötelességévé, a felek akarata kétségtelenül kötbér létesítésére irányul. (Bpesti kir. ker. és váltó tvszk. D. 3. 1902. III. 26.) Dt. 3. f. XXII. 119. A szerződő felek a szerződés feltételeit szabadon szabályozhatják, érdekeik megóvása végett tilalmakat állapíthatnak meg és ezeknek szoros megtartása végett, azok megszegése esetén a vétkes felet kötbér fizetésére kötelezhetik, mely kötbér a tilalom megszegése esetén már a szerződési kikötés aiapján követelhető, tekintet nélkül arra, vájjon a szerződésileg megállapított tilalom megszegése által a szerződő fél valódi érdeke megsértetett-e vagy sem? mert a kötelezett fél a szerződésben kikötött tilalmat még abban az esetben sem jogosult megtörni, ha az nem volna is szükséges annak az érdeknek megóvására, amely érdek megvédése végett kiköttetett. (C. 321'1902.)