Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)
144 Szerződést megerősítő mellékkíkötések. büntetési jelleggel bir, de másrészt, amennyiben kár okoztatott, egyúttal kártérítési egyenérték gyanánt szolgál. (C. 621/1882.). Ha alperes eladó az átadni kötelezett árut át nem adta, s a szerződéstől egyoldalulag visszalépve, a foglalót felperesvevőnek visszaküldte, de felperes az alperes által visszaküldött foglalót sem vissza nem küldte, sem bírói kézhez le nem tette, hanem átvette és azt, hogy alperest azonnal a szerződés teljesítésére felhívta volna, nem igazolván, a keresetet is csak az átküldés után két hétre indította meg, ily esetben a felperes a szerződéstől maga részéről is elállottnak tekintendő és ennélfogva a foglaló kétszeresének követelésére jogosítva nincs. (C. 4036/1883.) A foglalóra irányuló per — bár a foglaló, amennyiben kár okoztatott, egyúttal kártérítési egyenérték is — nem kártérítési per, mivel arra, hogy az egyik szerződő fél a K. T. 276. §-a: értelmében a körülményekhez képest az adott foglaló elvesztését vagy a kapott foglaló kétszeres visszatérítését a másik szerződő féltől követelhesse, szenvedett kárának igazolása nem kívántatik. (C. 130/1884.) A foglaló elvesztése, illetőleg a kétszeres foglaló megtérítésének követeléséhez való jogosultság egyedül attól függ, hogy az ellenfél, aki irányában ezen igény érvényesíttetik, a szerződés teljesítését vétkessége által lehetetlenné tegye. A szerződésszegő féltől a foglalón felül csak az annak összegét meghaladó kár megtérítése követelhető. Ha a vevő kijelenti, hogy a megvett árunak még át nem vett részét az eredeti megállapodástól eltérő, az eladóra nézve terhesebb feltételek alatt veszi csak át és másképpen nem, az eladó nem köteles tovább szállítani és a vevő szerződésszegőnek tekintendő. (C. 1154/1886.) Ha a foglaló kétszerese ítéltetik meg, a megítélt összeg után kamat nem jár, sem a foglaló, sem annak kétszerese mint ilyen után, még a kereset beadásának napjától kezdve sem. A foglaló után kamat ugyanis azért nem ítélhető meg, mert a foglaló után járó kamat, amennyiben a foglaló összegét meg nem haladja, a foglaló kétszeresében — mint egyszersmind kártérítési egyenértékben — már úgyis benfoglaltatnak tekintendő; a foglaló kétszerese mint ilyen után pedig azért nem ítélhető meg, mert ez a foglaló kétszeresének úgy kártérítési egyenérték, mint büntetési jellegével egyaránt ellenkeznék, amennyiben a foglaló kétszerese mint ilyen után kamat megítélése annyit jelentene, mint: kártérítés után kamat és mint: a büntetés után a kamat. (C. 1737/1886.) Midőn valamely szerződés megkötése után az egyik szerződő fél a szerződés megkötése jeléül felvett foglalót megkétszerezve visszaadja és a szerződéstől való elállását kijelenti, a másik fél pedig a foglaló kétszeresét megtartja és sem azt nem igazolja, hogy az határozott akarata ellenére lett nála hagyva .