Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Foglaló. 145 sem azt haladéktalanul bírói letétbe nem helyezte, akkor a másik fél hozzájárulása az elálláshoz beigazoltnak tekintendő és ő a szerződés teljesítését többé nem követelheti. (C. 10739/1892.) Ha a szerződés részben teljesíttetett és az adott foglalónak egy részét a részbeni teljesítés alkalmával szállított árú vételárába betudták: ez által a kapott foglalónak megmaradt része foglaló természetét el nem vesztette, hanem továbbra is a szerződés teljesítésének biztosítékául szolgál. — Aki a másik fél szerződésszegése folytán a kapott foglalót megakarja tartani, nem köteles a másik szerződő fél irányában semmi joglépést sem tenni és reá nézve a K. T. 352. §-a nem alkalmazható. (C. 438/1893.) A hazai jogunk szerint foglalónak csak oly pénzösszeg vagy egyéb vagyoni érték tekintendő, mely a szerződés létrejöttének jeléül és emellett a szerződésbeli teljesítés biztosításául is a szerződés megkötésekor tényleg átadatott; miből következik, hogy oly megállapodásból, melyben a foglalónak csak jövőben leendő átadása köttetett ki, a foglalónak átadására bíróilag érvényesíthető követelés nem származik. (PHT. 75. sz. 39211897.) A részletenkínt szállítandó árú vételárába részletenkint betudandó összeg nem bír a foglaló minőségével és arra a foglalóra vonatkozóan fennálló anyagi jogszabályok alkalmazást nem nyerhetnek. (341/1901.) Dt. 3. f. XXI. 108. A vétlen fél a kapott foglalót megtarthatja, illetve az adott foglaló kétszeresét a szerződésszegő ellenféltől követelheti ugyan arra való tekintet nélkül, hogy a másik fél a szerződésszegés következtében kárt szenvedett-e vagy sem; viszont azonban anyagi jogszabály az is, hogy a netán szenvedett kár összegébe a kapott foglaló beszámítandó, vagyis hogy kártérítés csak akkor és csak annyiban követelhető, ha és amennyiben az elszenvedett kár a kapott foglalót, illetve az adott foglalónak megtérítendő kétszeresét meghaladja. (8514/1904.) Dt. 4. f. III. 37. Nem helyes az a felfogás, hogy a foglaló, hacsak a szerződés részben is teljesedésbe ment, a szerződés alapján nem tartható meg általában, hanem ily esetben a foglaló csak a nem vétkes fél esetleges kárának fedezetéül szolgálhat. — Ha a vevő a szerződés szerint foglaló adására is kötelezte magát, mégis, ha a megfelelő összeget óvadékként adta át, s az eladó ezt akként is fogadta el, utóbb az óvadékként kezelésére bízott értekeket a foglaló jogi természetének megfelelő elbánásban nem részesítheti. (935/1905.) Dt. 4. f. VI. 38. Az az eladó, aki az előzetes szerződésben a vételár meghatározott részének lefizetése ellenében a végleges adásvevési Szladits : Kötelmi Jog I. W