Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

122 Képviselet. kes nemtudását mindig tekintetbe kell venni; a képviselt tudását vagy vétkes nemtudását csak meghatalmazáson alapuló képviselet esetében és csak az 1. bekezdés szabályának megfelelő korlátozással. 1026. §. A képviseleti jog nem terjed ki arrar hogy a képviselő képviseltje nevében önmagával a saját személyében vagy önmagával, mint egyúttal egy harmadik személy képviselőjével kössön szerződést, kivéve amennyiben ezt a törvény megengedi vagy erre őt a képviselt személy feljogosítja, vagy amennyiben kötelezettség teljesítéséről van szó. 2. Képviselet meghatalmazás alapján. 1027. §. A meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha a meghatalmazó a meghatalmazásra irányuló akaratát bármily módon vagy bármely alakban nyilvánítja, hacsak a törvény mást nem rendel. Oly meghatalmazás érvényességéhez, amely a törvény szerint írásbeli alakhoz kötött szerződésre irányul, a meghatalmazásnak a szerződésre megszabott írásbeli alakba foglalása szükséges. A meghatalmazás alaki hiányát azonban az ügyletnek a képviselt részéről bármily módon és bármely alakban nyilvánított jóváhagyása pótolja. 1028. §. A meghatalmazás adására irányuló akarat hiányai miatt a meghatalmazott által harmadik személlyel kötött szerződés csak abban az esetben semmis vagy megtámadható, ha a semmisség vagy a megtámadás előfeltételei a harmadik személy tekintetében megvannak. A megtámadást a harmadik ellen kell intézni.