Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Színlelt ügyletek. 113 ügylet között a különbség lényeges. Színlelt az az ügylet, amelynél a felek valódi akarata egyáltalán nem is irányult jogügylet létesítésére, vagy pedig valódi szerződési akaratuk nem az volt, aminek az ügylet kötésekor kifejezést adtak, az előbbi esetben jogügylet egyáltalán nem is létesült, utóbbi esetben pedig nem a kifejezett, hanem a valódi akaratnak megfelelő ügylet jön létre. Mindkét esetben pedig az a kérdés, hogy a felek akarata mire irányult, ténykérdés, amelyet a bíróság a sommás eljárás 64. §-a értelmében való mérlegelés útján állapít meg. Ellenben, hogy a szerződő felek között valóban létrejött, de a hitelezők által megtámadott szerződés létesítésénél rosszhiszeműen járt-e el? következően, hogy ez az ügylet a hitelező részéről megtámadható-e vagy vele szemben is érvényesíthető-e? jogkérdést képez. (C. 1699/1906.) Színlelt ügylet semmis. (P. VIII. 9379/1906.) MD. II. 62. A gyámhatósági jóváhagyás sem teszi a színlelt ügyletet hatályossá. (Bpesti tábla G. 774/1907.) MD. II. 137. Nem színlelt az oly szerződés, melyben az eladósodott színész képességeivel arányban nem álló csekély fizetésért vállal szerződést, de kiköti, hogy felesége és leánya is szerződtessenek, — habár utóbbiaktól az igazgató a fellépést hónapokon át nem követelte. (P. V. 1601/1912.) MD. VII. 76. Az a kérdés, hogy a képviselő által kötött szerződés hatálya a szerződési akaratnak valamely körülmény tudása vagy vétkes nem tudása által mennyiben van érintve, rendszerint a képviselő személye szerint bírálandó el. A törvényes képviselőnek a színlegességéről való tudomása tehát éppen olyan tekintet alá esik, mint magának a szerződő félnek tudomása. A gyámhatósági jóváhagyás nem zárja ki, hogy a kiskorú érdekében eljáró törvényes képviselő szerződési nyilatkozatai arra alkalmas okból megtámadhassanak. (C. 5305/1912. Gr. XV. 490.) Színlelt az adásvétel, ha célja csak az, hogy a vevő a közbirtokossági közös vagyonból a vétel tárgyát képező ingatlanra jutó erdő- és legelőterületre való igényét biztosítsa. (Rp. IX. 2031/1915.) MD. IX. 253. I. Színleges adásvételi szerződésbe burkolt kölcsön- és zálogszerződésben foglalt megállapodások csak annyiban érvényesek, amennyiben tiltó jogszabályba nem ütköznek. •— II. Midőn az adós gyógyszertárát színleges adásvételi szerződéssel — visszavásárlási jog kikötése mellett — a hitelezőre ruházza át, az e szerződésben foglalt az a megállapodás, hogy a visszavásárlási jog megszűnésének szerződésileg megjelölt eseteiben a hitelező pénzintézet a zálogul szolgáló gyógyszertárt magának korlátlan és feltétlen tulajdonul megtarthatja, illetőleg magánúton, mint sajátját elidegenítheti, mint a zálogjog érvényesítésének magánjogunk által előírt szabályaival ellenkező és azok megkerülését célzó, semmis. (C. 2005/1918.) 8