Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

114 Értelmezés. Akarathiányok. Színleges jogügyletek az anyagi jogszabályok értelmében semmiseknek tekintendők és azok alapján történt jogszerzésnek a szerződő felek egymásközötti jogviszonyában nincs jogi hatálya. (C. 3549/1921.) A színleges szerződés semmis. Színleges ügylet semmissége következtében érintetlenül maradt tulajdonjog visszaállítására irányuló követelés nem olyan, amelyet, mint erkölcstelen alapon állót, bírói oltalomban részesíteni nem lehet. (C. 2243/1921.) Színlelt adásvételi szerződésen alapuló tula j donátruházás érvénytelen. (P. V. 4647/1921.) MD. XV. 85. Ugyanígy: (Rp. V. 6238/1915.) MD. X. 18. Ha a nyilatkozatot tevő fél a másikkal egyetért arra nézve, hogy a nyilatkozat nem komoly, de azt akarja, hogy harmadik személyek komolynak tartsák, — a jogügylet színlelt. Ilyenkor semmiféle ügylet nem jött létre s ez esetben az ügylet az azt kötő felek között semmis és az előbbi állapotba való visszahelyezésnek van helye. (P. III. 2801/1923.) Grill XVIII. 498.) b) Burkolt (palástolt) ügyletek. A dolognak csupán biztosítékul történt átruházása mint palástolt ügylet, nem akadályozza a dolog lefoglalását az átruházó ellen. (II. 1914. G. 12.) MD. IX. 47. Az ingatlan kézizálogba adásának palástolására kötött színlelt adásvételi szerződés nem válik érvényessé azáltal, hogy a szorult helyzetben levő adós hozzájárul az ingatlannak a záloghitelező részéről való továbbadásához. (P. II. 5902/1914) MD. IX. 245. A burkolt ügylet — ha azt a törvény egyébként nem tiltja, megáll. (P. V. 4850/1917.) MD. XII. 14. Ugyanígy: (P. II. 2005/1918.) MD. XII. 194. Ha a burkolt ügyletet törvény nem tiltja, a burkolt ügylet is megáll s a szerződő feleket is köti. (C. 4850/1917. Mj. Dt. XII. 19.) A zálogjog érvényesítésének szabályainak megkerülését célzó s így semmis az a megállapodás, melynek értelmében az adós gyógyszertárát színleges adásvétel útján — a visszavásárlási jog kikötése mellett — a hitelezőre ruházza át olyként, hogy a visszavásárlási jog megszűnésének a szerződésben megjelölt eseteiben a hitelező pénzintézet a zálogul szolgáló gyógyszertárt magának tulajdonul megtarthatja, illetve magánúton elidegenítheti. (P. II. 2005/1918.) MD. XII. 194. (I.) A szerződésnek a földmívelésügyi minisztérium által történt tudomásulvétele nem zárja ki annak rendes bírói úton való eldöntését, hogy a földmívelésügyi minisztérium határozatában valóságosnak minősített szerződés más ügyletet burkol. (Kúria P. VI. 313/1930.) MD. XXIII. 77.