Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

112 Értelmezés. Akarathiányok. szempontjából bírálandó el, ez a valódi jogügylet pedig, noha a vagyonátruházás szülő és gyermek közötti eltartás kötelezettségével jött létre, ajándékozást képez, mert az eltartás nem alperesek vagyonából, hanem az átruházott vagyon jövedelméből volt kiszolgáltatandó. (C. 1438/1891.) Az a körülmény, hogy valamely jogügyletről okirat állíttatik ki és hogy az okiratban foglalt cselekmények tényleg létesíttettek, nem zárja ki annak bizonyítását és megállapítását, hogy a feleknek valamely jogügylet létesítésénél mi volt akarata és így annak megállapítása is, hogy az alakilag és tényleg létesített jogügylet a felek akaratára való tekintettel valóban komoly jogügyletként jött-e létre, vagy hogy a felek a jogügyletet csak színleg kötötték meg, anélkül, hogy egymás között az illető jogviszonyt létesíteni akarták volna, ténykérdés. (C. 9/1898.) Színleges ügylet esetében a színleg kötött szerződésre vonatkozó megállapodások semmisek, de érvényesek a valóban létrejött ügyletre vonatkozó megállapodások. (C. 585/1898.) Az a körülmény, hogy a felek ügyleti kijelentést tartalmazó, esetleg közjegyzői okiratot állítottak ki, nem zárja ki annak bizonyítását, hogy az okirat nem tartalmazza a felek valódi akaratát, hogy az okirat kiállításával a felek akarata nem volt az, hogy közöttük az okiratban kifejezett szerződés valóban létesüljön; ilyen esetben pedig az okiratban kifejezett szerződés jogilag létre sem jött, hanem színleges és mint ekként hatálytalan, az igényperben a perbevont hitelező által megtámadható még akkor is, ha követelése az okirat kiállítása után vagy nem az okirat szerint vagyonát átruházó ellen keletkezett. (G. 332/1903.) Dt. 3. f. XXV. 100. A végrehajtást szenvedett és gyermekei közt gyámhatósági jóváhagyással kötött azon ügyletet, mellyel az apa vagyonát kiskorú gyermekeire akként ruházta át, hogy a gyermekek az ő meghatározott adósságát kifizetni kötelesek és a vagyont számadás kötelezettsége mellett ő kezeli, a végrehajtató mint színleltet nem támadhatja meg, mert ki van zárva, hogy a gyámhatóság ne akarta volna azt az ügyletet, melyet jóváhagyott. (1903 szeptember 23. G. 210.) Dt. 3. f. XXV. 101. A felek szándéka az volt, hogy a nő ingatlana a férj tulajdonába menjen át, de mert az adásvételi okirat kiállítása céljából a felek a közjegyzőt eredménytelenül keresték, a nő ezen ingatlant a vele vadházasságban élő férfinak, ez pedig azonnal a férjnek adta el. A bíróság kimondta, hogy ezen két utóbbi személy közt létesített adásvételi ügylet színleges, s hogy a férjtől az eladó a vételárat nem követelheti. (I, G. 691/1905.) Dt. 4. f. V. 99. Egyfelől a színlelt, másfelől a hitelezők kijátszására irányuló és a szerződő fél rosszhiszeműsége következtében a hitelező részéről megtámadható s esetleg joghatállyal nem bíró