Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Háborús és forradalmi kényszer. 111 Nem forog fenn lelki kényszer, ha az apa súlyos anyagi helyzetére utalással a gyermek érzületére ható rábeszéléssel bírta rá gyermekét, hogy anyai örökségéről az apa javára lemondjon. (P. I. 3518/1921.) MD. XV. 69. Ha a nő a kilátásba helyezett botrányos házassági bontóper lefolytatásától való félelmében fogadott el a férj kezdeményezésére oly ügyletet, mely életviszonyaira és gazdasági helyzetére nyilván káros, úgy a nő a férjének eme jogellenes magatartásával okozati összefüggésben álló lelki kényszer folytán korlátolt akaratelhatározással elfogadott okiratot megtámadhatja. (III. 734/1924.) MD. XVII. 61. (I.) Az, hogy a lemondóknak házépítés végett pénzre volt szükségük, még nem hozta őket oly kényszerhelyzetbe, amelynél fogva nyilatkozatukat megszorult helyzet felhasználásával kicsikart jognyilatkozatnak lehetne tekinteni. (P. I. 5953/1925.) MD. XX. 58. Ha a fél a részéről lelki kényszer miatt érvényteleníttetni kért megállapodás értelmében a másik fél részéről neki kikötött vagyoni juttatásokat olyan időben, amikor az általa vitatott lelki kényszer már nem állott fenn, elfogadta és megtámadási keresetét is e teljesítések elfogadásától számított négy esztendő eltelte után adta be: a szerződést utólag jóváhagyottnak kell tekinteni. (P. III. 6074/1926.) MD. XX. 19. I. Lelki kényszernek csak akkor lehet szerződést érvénytelenítő, avagy kártérítési alapul szolgáló hatása és következménye, ha az egyik fél akaratelhatározására a másik félnek valamely jogellenes magatartása, avagy fenyegetése gyakorolt az akarat szabad elhatározását kizáró lenyűgöző hatást, és e mellett ez a magatartás vagy fenyegetés olyan volt, hogy azt a kényszerített fél el nem háríthatta. — II. A rábeszélés és kecsegtető igéret, különösen, ha a meggondolásra hosszabb idő állott rendelkezésre, az elhatározás szabadságát ki nem zárják. (P. III. 5244/1931.) MD. XXVI. 84. 7. Színlelt és burkolt ügyletek. a) Színlelt ügyletek. A színlelt jogügylet érvénytelenségi okot csak annyiban képez, amennyiben a szerződésre lépett felek között éppen semmi jogügylet sem jött létre, ellenesetben az a jogügylet nyer érvényt, melyre a felek akarata irányozva volt. Nem érvényteleníthető tehát a szerződés azon az alapon, hogy az A) a. a szerződő felek akaratának meg nem felel, hanem az érvénytelenítésre irányzott kereseti kérelem a létrejött valódi jogügylet