Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

100 Értelmezés. Akarathiányok. d) Ingyenes előny, nyereség. Az, aki szerződéses nyilatkozata megtételénél tévedésben: volt, megtámadhatja tett nyilatkozatát akkor is, ha abból a nyilatkozatból a másik félre ingyenes vagyoni előny, vagy aránytalan nagy nyereség hárulna. (C, 1978/1919.) Tévedés a szerződéskötésnél csak akkor releváns, ha a másik fél felismerhette vagy ha erre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramlott. (P. V. 5809/1922.) MD. XVI. 69, Ugyanígy: (P. VII. 1278/1919.) MD. XIV. 10., (P. II. 4140/ 1918.) MD. XIII. 32., (P. VI. 1123/1931.) MD. XXV. 10. e) Tárgyban való tévedés. Nyilvánvaló, hogy a szóbanforgó adásvételi szerződés tárgybeli tévedésen alapul. Minthogy pedig tárgybelí tévedésből sem jog, sem kötelezettség nem keletkezik: a kérdéses adásvételi szerződés érvénytelenségét kimondani és alperest a felvett foglalónak visszaadására kötelezni kellett. (C. 3238/1886.) Az ingatlannak az írásbeli szerződésben való megjelölése körül tévedés bizonyítható. (C. 2298/1888.) A vételi ügylet nem érvényteleníthető, ha a tévedés nem a vevő és az eladó közt forgott fenn az eladott ingatlan azonossága iránt, hanem ha az egy korábbi tévedésnek volt a folyománya, amely az eladó és a perben nem álló harmadik személy közt merült fel azáltal, hogy az utóbbi az állítólagos osztályrészébe jutott ingatlant téves helyrajzi számmal jelezte. (C. 1812/1905.) f) Indokbelí tévedés. A vállalkozó bizonyíthatja, hogy a munkabéreknek összeszámolása alkalmával tévedés történt és a bizonyított tévedés számbavételével javára jelentkező különbözetet a megrendelő és nem ennek az összeszámlálásnál eljárt közegei ellen érvényesítheti, mert szerződési viszonyban a megrendelővel állván, az ellenszolgáltatást ettől követelheti. (G. 183.; 1901. V. 29.) Dt. 3. f. XX. 171. Az indító ok, mely miatt valamely kétoldalú jogügylet létrejöttére vagy megszűntére vonatkozólag jogilag hatályos akaratkijelentés történik, nem képezi a jogügyletnek alkotó elemét, hacsak abba mint feltétel, cél vagy időhatározás feJ nem vétetett. (3761/1902.) Dt. 3. f. XXV. 36. Amennyiben a végrendelet későbben véletlenül előkerült, nyilvánvaló, hogy felperesek a kérdéses végrendelet létezésének tudomása nélkül a szóban levő osztályt nem a saját elhatározásukból, hanem azért tették, mivel az osztály indító okára