Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Tévedés. 101 nézve tévedésben voltak, vagyis akkor nem tudhatták, hogy az örökhagyó után oly érvényes végrendelet maradt, melynek alapján az alperesekkel megosztott egész hagyaték kizárólag őket illeti meg. Minthogy ekként a felperesek részéről az ő hibájukon kívül fennforgott tévedés magának az ügyletnek lényegére vonatkozik, felperesek annak érvénytelenítését és ennek következményeiül jogosan kérhetik azt, hogy az általuk az alperesek részére tévedésből kiszolgáltatott hagyatékbeli értékek nekik visszaadassanak, még pedig annyival inkább, mert nincs olyan jogszabály, melynél fogva valamely ügyletnek tévedés okából való érvénytelenítését csak az kérhetné, aki az ügylet kötésénél az eshetőleges tévedés tekintetében kifejezetten jogfenntartással élt. (C. 3795/1902.) A kötelező igéret visszavonható, ha az igérettevő tételénél az ennek lényeges indokát tevő feltevésekre nézve tévedésben volt. (C. 118/1904.) A feleknek abból a feltevéséből, hogy az arányosítás alatt álló közhelyekből jutandó illetőségek megállapításánál a magántulajdont képező erdőket is figyelembe veszik, nyilvánvalóan megállapítható, hogy felperesek a közhelyekből jutható illetőségre való fog felett nem mint csak várt, hanem mint alperesek magántulajdonát képező erdőnek a fődologtól elválasztható tartozékát képező s valóban létezőnek tekintett oly jog felett szerződtek, mely jognak a közhelybeli illetőség csak folyományát képezi s így reménybeli vétel nem forog fenn; amiért is, ha az arányosításnál a magántulajdont képező erdők figyelembe nem vétettek, az eladók az előre felvett vételári jutalékok arányában visszatéríteni tartoznak. (10.692/1904.) Dt. 4. f. IV. 46. Az egyesiség tévedés alapján hatálytalanítható, midőn a vevő fél ügyvédje, aki mérnöki dolgokban nem szakértő, az egyességet abban a feltevésben fogadta el, hogy a mérnök felmérése helyes, holott a hiány sokkal nagyobb a mérnök által megállapítottnál. (C. 128/1908.) Az ügyletkötés indokaiban való tévedés — ha az nem vonatkozik egyúttal az ügylet tárgyára, vagy annak lényeges feltételeire — magábanvéve nem lényeges tévedés és a jogügylet hatálytalanítására alapot nem képez. (C. 269/1908. Gr. XII. 365.) Az egyesség érvényessége nemcsak megtévesztés esetében, hanem akkor is megtámadható, ha az egyik fél lényeges tévedésben volt annak megkötésénél, s őt a másik fél, habár a tévedést felismerte, erről fel nem világosította, sőt azt a saját előnyére kihasználta. Ily tévedésben van az Írástudatlan örökös, aki az osztályegyességet a másik örökös jogtudó képviselőjével abban a feltevésben kötötte, hogy a szembetűnően kellékhiányos végrendelet érvényes. (P. I. 7428/1916.) MD. XI. 107. Ha a kir. közieévző a haévatéki tárgyaláson nem világosi-