Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Tévedés. 99 rövid időn belül várható volt s csak a nyugta kiállítása után állapíttatott meg, hogy a baleset állandó gyógykezelést igénylő oly súlyos betegséget okozott, amelynek következtében nyugdíjaztatott is, ő a joglemondás érvényét menthető tévedés okából megtámadhatja s a balesetből kifolyólag szenvedett kárának teljes megtérítését követelheti. (2425/1905.) Dt. 4. f. II. 150. Tévedés miatt az öröklésről való lemondást az ellenérték csekélysége miatt nem támadhatja meg a lemondó fél, ki az örökhagyó vagyoni viszonyai felől tájékozódhatott. (P. I. 3105' 1910.) MD, VIII. 156. A saját hibájából tévedő fél a jóhiszemű ellenféllel szemben az ügyletet megtámadni nem jogosult. (P. V. 3552/1913.) MD. VIII. 108. Nem érvényesíthető oly tény nem ismerése, melyről az illető félnek a mindenkitől elvárható gondosság mellett tudomást kellett volna szereznie. (P. V. 2025/1917.) MD. XI. 184. b) Lényegesség. Az állandóan követett törvényes joggyakorlat szerint az, kit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos egyéb körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek, avagy erre indító okul szolgált elhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik: s a nemteljesítés okából kártérítésre, illetve elvont haszon megtérítésére nem kötelezhető. (C. 145/1898.) A vétel tárgyául szolgáló hegedűnél a készítő mester neve úgy az ügylet létrejötténél, mint a vételár meghatározásánál olyan lényeges tulajdonságot képez, amelyre nézve a vevőnek az eladó által történt megtévesztése, érvénytelenítési okul szolgál. — Habár az eladó a vételi ügylet megkötésekor kiállított nyilatkozatban nem vállalt felelősséget a hegedű származásáért, az eladó felelőssége ez irányban mégis megállapíttatott azon okból, mert az alkudozás folyamán az eladó a hegedűt mint egy bizonyos híres hegedűkészítő alkotását dicsérte. (1900. szept. 20. 1429.) Dt. 3. f. XIX. 61. c) Felismerhetőség. Ha az egyik fél a másik szerződő félnek az ügyletkötésre nézve fennforgó lényeges tévedése tudatában köti meg a szerződést, anélkül, hogy a tévedésben forgó ügyletfelet a tévedés mibenlétéről felvilágosítaná: az a fél, ki az ügylet megkötésénél lényeges és menthető tévedésben volt, a jogügylet hatálytalanítását követelheti. (C. 4140/1918.) L. alább ad) pontot is. 7*