Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 79. §. 67 célzott erőszakos és jogtalan megtámadást: a törvény a jogos védelem feltételéül csupán azt követeli, hogy a megtámadás legyen jogtalan s hogy a védelmező cselekedet ne lépje túl a védelem szükségét. (K. 5493/1888. B. H. T. III. 265.) 26. Az olyan támadást, mely a megtámadottra nézve a bántalmazásra használt eszköz veszélyességénél fogva súlyosabb következményeket is vonhatott volna maga után, senki nem köteles elviselni, az elől menekülni sem tartozik s arra sem köteles várakozni, hogy őt a jogtalan támadás ellen mások védelmezzék meg, hanem joga van azt magától elhárítani s e célból más alkalmas eszköz hiányában, késsel is védekezni. (K. 8069/1908. B. III. 29.) 27. Nincs jogos védelem, ha a megtámadottnak módjában állott a megtámadás elől kitérni és a megtámadottnak fia is jelen volt s így nem egyedül állott szemben a támadóval. (K. 2146/ 1918. Bj. LXXI. 42. o.) Hozzátartozó támadása. 28. A szülőnek — bár jogtalan — támadásával szemben a gyermek a lehetőség szerint kitérni tartozik. Mikor azonban a szülő jogtalan és közvetlen támadást intéz egyik gyermeke ellen, akkor az ezen támadásnak a másik gyermek részéről való elhárítása nem tekinthető jogtalan beavatkozásnak. (K. 2420/1924. B. XIX. 47.) 29. A 78 éves apa által fia ellen bottal intézett támadás esetében, ha a támadás az apa lefegyverzése vagy lefogása útján is hatályosan elhárítható lett volna, földretaszításban álló durva tettlegeskedés nem indokolt. (K. 4803/1928. B. XXII. 28.) 30. A lemenő javára a felmenővel szemben a jogos védelmi helyzet csak abban az esetben állapítható meg, hogyha a lemenőnek a felmenő részéről ellene intézett jogtalan és közvetlen támadás elől nem állott módjában másként kitérni. (K. 3277/1931. Jhd. II. 19. o. J. H. V. 1163. — K. 5693/1931. — Jhd. II. 19. o. — J. H. VI. 208.) 31. A vérségi kötelékből folyó magasabb erkölcsi törvény a támadó nagyatyjával való tettleges szembeszállást csak abban az esetben engedi meg, ha a támadás kitéréssel vagy futás által való meneküléssel el nem kerülhető. (K. 6965/1927. B. XXII. 26.) 32. Nem állapítható meg jogos védelem annak javára, aki testvérét dulakodás közben a sértett kezéből megszabadította és ezzel lehetővé tette, hogy a vádlott az ellene jogosan fellépő sértettet késsel megszúrja, holott a dulakodáskor a sértett volt felül, de a sértettnek kezében nem volt kés. (K. 2580/1938. Bj. XC. 90.) 5*