Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

fis Btk. 79. §. 33. A vádlott volt az, aki az udvarról már eltávolított sértett után lécet dobott és aki az udvarra visszatért, de a. kút mellett álló sértett felé közeledett, kölcsönös huzakodás és dulakodás volt a vádlott és a sértett közt, — mely alkalommal a vádlott kezében már nyitott kés volt, — míg a sértett csak puszta kézzel támadott. Ez a támadás nem volt olyannak tekinthető, amelynek elhárítása céljából szükség lett volna arra, hogy a vádlott a késsel életveszélyes sérüléseket ejtsen testvérén, aki elől a vérségi köteléknél fogva is lehetőleg kitérni tartozott. (K. 522/1938. J. H. XII. 613.) 34. Nem állapítható meg jogos védelem, ha a támadó és megtámadott testvérek és a megtámadottnak módjában állott volna a támadás elől kitérni. (K. 668/1923. Bj. LXXV. 101. o. B. XVI. 63.) 35. Mostohaszülő által intézett támadás esetében a jogos védelmet a meghátrálás lehetősége nem zárja ki. (K. 6191/1926. Bj. LXXIX. 134. o.) Védőcselekmény szükségessége. 36. Nem hivatkozhatik vagyonának jogos védelmére az, aki hatéves korú vézna gyermeket, aki tőle egy darab mézeskalácsot lopott el, földhöz vágta, rúgdosta úgy, hogy lábatörötten szedték fel. (K. 2889/1925. B. XIX. 6.) 37. Nem állapítható meg jogos védelem annak javára, aki szíven lövi a feléje ostorcsapásokat intéző egyént. (K. 185/1918. Bj. LXX. 245. o.) 38. A sértett részéről intézett támadás elhárítására a vádlott cselekménye nem volt szükséges, mert a sértett kezében volt ütőeszköz nagyobb sérülés előidézésére alkalmatlan, a vádlott rendelkezésére nemcsak kés, hanem más védőeszköz: a boxer is rendelkezésére állott, miből kétségtelen, hogy késsel a sértett mellére intézett szúrás nélkül is elháríthatta volna a támadást, annál is inkább, mert a sértett társai akkor támadólag vele szemben nem léptek fel. (K. 3512/1935. Bj. LXXXVIII. 59. o. G. XXIX. 455.) 39. Jogosan védekezhet késsel az, akit a jóval fiatalabb, sokkal erősebb és magasabb termetű sértett megtámadott, az asztalra hanyattfektetve, maga alá tepert és ütlegelt és másként ebből a szorongatott helyzetből nem szabadulhatott ki. (K. 5415/1936. Bj. LXXXIX. 37.) 40. Az erdőőrök fegyverhasználata nem volt szükséges. A gombaszedők közül öten álltak botokkal felszerelve a három lőfegyverrel ellátott őrrel szemben, akik bizton számíthattak arra, hogy sípjelre az előbb távozott két társuk is segítségükre lehet. így az erőviszonyok az őrök javára voltak kedvezőbbek, nekik tehát nem kellett életveszélytől tartani, de a