Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

64 Btk. 79. §. §. 2. bek.-ben körülírt megtámadás fogalma alá nem vonható, még azzal a tényével kapcsolatban sem, hogy futás közben a vádlottat kardjával megütötte. (K. 1436/1936. J. H. X. 629.) 9. A vádbeli eset alkalmával a vendégek két csoportja közt kölcsönös verekedés keletkezett, mely verekedés folyamán a verekedők egymást kölcsönösen bántalmazták. Már pedig kölcsönös bántalmazás esetén egyik fél sem hivatkozhatik eredményesen jogos védelemre. Így tehát az egymással szem­ben álló csoportok egyikének tevékeny tagjaként cselekvő A. A. vádlott sem tekinthető a kölcsönös verekedés folyamán feléje késsel közeledő F. F.-el szemben jogos védelemben lévőnek. (K. 678/1931. G. XXIV. 333.) 10. Kölcsönös és egyidejű támadás esetén, ahol mind­egyik fél támadó és mindegyik támadása jogtalan, egyik fél sincsen jogos védelemben még akkor sem, ha a kölcsönös verekedés közben, mint az gyakran előfordul, olyan helyzet áll elő, hogy az egyik fél a másikkal szemben döntő fölénybe kerül. A jogos védelem helyzetének hiánya pedig kizárja azt is, hogy a jogos védelem menthető túlhágása meg legyen álla­pítható. (K. 7701/1928. G. XXII. 363.) A támadás jogtalansága. 11. Nem hivatkozhatik jogos védelemre az, aki kihívó és támadó magatartásával maga provokálta az ellene intézett támadást. (K. 3631/1921. Bj. LXXV. 65. o.) — Ugyanígy K. 3051/1924. Bj. LXXVII. 66. o. — K. 4706/1918. B. XIII. 7. 12. Éppen a vádlott volt az, aki jogtalan, erőszakos és fenyegető fellépésével arra kényszerítette az általa a saját lakásában megtámadott sértettet, hogy őt a lakásból kiszo­rítsa; ekként a vádlottat a sértett részéről jogtalan és közvet­len támadás sem nem érte, sem nem fenyegette, így a vádlott a jogos védelemre mint beszámítást kizáró okra sikerrel nem hivatkozhatik. (K. 5916/1929. Bj. LXXXII. 8. o.) 13. Jogos védelemnek csakis jogtalan támadással szem­ben van helye. A sértett részről a jogos védelem terén elkö­vetett túlhágás a Btk. 79. §. harmadik bekezdése értelmében ugyan nem büntethető, de azért nem is jogos, miért is az ily túlhágással szemben, bűncselekmény elkövetése nélkül, jogo­san lehet védekezni egészen az élet kioltásáig. (K. 6019/1923. B. XVII. 42.) 14. Nem tekinthető jogos védelem gyakorlására alapot adó jogtalan támadásnak a mezőőrnek az az eljárása, amely szerint a lopáson tettenért vádlottat igazoltatás végett bekísérni akarta s midőn ez a bekísérés meghiúsítása végett szökést kísérelt meg, őt megragadta s a szökésben megakadá­lyozta. (K. 2592/1928. Bj. LXXXI. 11. o.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom