Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 79. §. 65 15. A fegyverrel ellátott erdőőr fegyverét csak súlyos helyzetben, különösen életének, testi épségének komoly, közvetlen veszélyeztetése esetén van jogosítva használni, nem pedig bármily jelentéktelen kihágásnál, mely az eset jelentőségét meghaladó, túlzó erőszak nélkül is elintézhető és megfelelően megtorolható. (K. 2599/1928. G. XXII. 365.) 16. A vadorzó az őt oldalról megközelítő vadőr többszörös felszólítása után sem dobta el fegyverét, sőt a földön ülve, fegyverét lövésre kész állapotban tartva, annak csövét célzás nélkül a vadőr felé fordította, ebből a vadőr életét közvetlenül fenyegető veszély nemcsak a vádlott szubjektív hite szerint, de a valóságban is világosan felismerhető. Ennélfogva a vadőrnek az a cselekménye, hogy a vadorzó ellenséges mozdulatára, ennek lövését megelőzendő, a már célban tartott fegyverét a sértettre sütötte, a szükségszerűség által indokolva volt. (K. 3527/1937. Bj. XC. 10.) 17. Hivatalos eljárásban levő rendőri közegeknek hatáskörükön belül tett, bár tévedésen alapuló cselekménye, jogtalan támadás jellegével nem bír és így a vádlottaknak az ellen kifejtett ellenállása a Btk. 79. §-ában körvonalazott jogos védelemnek nem minősíthető. (K. 1850/909. B. III. 145.) 18. Tekintve, miszerint a vádlott a sértett irányában csakis házi fegyelmi jogával élt akkor, amikor ezt, mint alája rendelt cselédet, az általa tanúsított illetlen viselkedése miatt arculütötte; tekintve továbbá, hogy a vádlott ezen jogos megfenyítése miatt nem volt feljogosítva a vádlott ellen támadólag fellépni és végre tekintve, hogy a vádlott az ellene a sértett fél által kifejtett és személyét veszélyeztető megtámadás ellen erőhatalommal élni jogosítva volt, ugyanazért a vádlottnak vádbeli cselekménye beszámítás alá nem esvén . . . (K. 12.247/1900. G. VIII. 342.) Közvetlenül fenyegető támadás. 19. Elvi. A közvetlenül fenyegető, tehát még be nem következett megtámadás elhárítására szükséges cselekmény is a jogos védelem fogalma alá esik. (K. 7223/1886. B. H. T. IV. 295.) 20. A fenyegető támadásnak is közvetlennek, tehát valóban létezőnek és tényleg folyamatban levőnek, vagyis olyannak kell lennie, hogy azzal szemben a másképpen el nem kerülhető rögtönös személyes védekezés szüksége fennforogjon. Az adott esetben azonban a sértettnek tehetetlenül ittas és alvó állapotánál fogva a fenyegető veszély közvetlensége nem volt meg, ennélfogva a személyes védekezésnek arra a módjára, melyet a vádlott használt, sem volt szükség. (K. 739/1922. B. XV. 50.) 21. Abból, hogy a sértett fegyverét ismételt felhívás Büntetőjog: I. 5