Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 76. §. 59 soknak testi épségére és életére nem képes kifejteni: a Btk. 76. §-a nem zárja ki a gondatlanságból okozott emberölést. (K. 8004/1906. B. H. T. IV. 292.) 4. A pszihikai kóros diszponáltság hiánya és a bűncselekmény lényeges körülményeire való emlékezés kizárja a kir. ítélőtáblának azt a jogi következtetését, bogy mintha a vádlott az indulat legmagasabb foka által megzavart oly lelkiállapotban lett volna, amely indulat nála öntudatlan állapotot idézett elő. (K. 5576/1935. B. LXXXVIII. 89. J. H. X. 518. o. G. XXIX. 454.) 5. Ha a tényekből megállapítható, hogy a vádlott, habár nemtelen indulatok hatása alatt, de értelemszerűen, logikusan és összefüggően cselekedett, a részegségokozta öntudatlan állapot megállapítása ki vau zárva. (K. 1438/1920. Bj. LXXII. 212. o.) 6. A „csaknem teljesen beszámíthatatlan" állapotban levő vádlott a Btk. 76. §-a alapján nem számíthat felmentésre és az öntudatlan állapot megállapítását kizárja az a tény, hogy a vádlott úgy az előzetes eljárás során, mint a főtárgyaláson részletesen elmondta az eset előzményeit és lefolyását, csupán azt tagadta, hogy a kormányzósértő szavakat mondotta. (K. 3236/1933. Bj. LXXXV. 148. o. Jhd. II. 18. o.) 7. A vádlott a vádbeli eset körülményeire részletesen visszaemlékezik, — az eszméleten kívül levő sértettet lakására hazavitte és ott feleségének adta át, — mely adatokból azt kell megállapítani, hogy a vádlott öntudatosan cselekedett, részegsége tehát az öntudatlanság fokát nem érte el. (K. 500/1938. Bj. XCI. 19.) 8. Az orvosok véleménye szerint a szülési állapot nem jár eszméletlenséggel, legfeljebb bizonyos fokú abnormális exaltáltsággal — amit a mindennapi élet tapasztalata is támogat. (K. 1390/1931. Jbd. II. 49. o.) Ittas állapot. 9. Az öntudatos állapotnak ittasság esetében beállott időleges megzavarodása és az akarat szabad elhatározási képességének ebben az állapotban tapasztalhtó fogyatékossága és korlátoltsága nem azonos az öntudat teljes hiányával, amely felől a Btk. 76. §-a rendelkezik. (K. 1914. jan. 20. 438. B. VIII. 67.) 10. A szeszes italok élvezete nem hat mindenkire egyformán, hanem annak az öntudatra gyakorolt hatása viszonylagosan nagyobb vagy kisebb lesz aszerint, hogy milyen a testi és idegrendszerbeli állapota és ennek megfelelően a szesz hatása iránti fogékonysága és ellenálló ereje. Ezért az ittas embernél az öntudat kérdéséről csak akkor lehet helyes ítéletet