Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

r>8 Btk. 75—76. •§. mény elő nem állott volna. (K. 36/1922. Bj. LXXVII. 155. o. B. H. T. VII. 787.) Gondatlanság és bűnrészesség. 19. Gondatlanság1 esetében bűnrészesség nem állapítható meg. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy ha valamely gondatlansági bűncselekmény eredményét többek gondatlansága idézte elő, mindazok, akiknek gondatlansága közrehatott az eredmény előidézésében, mint tettesek elítéltessenek. (K. 1915. nov. 9. 8537. B. X. 6.) 20. A gondatlanságból elkövetett cselekménynél mindenki önállóan felelős azért a mulasztásért, amely a bekövetkezett eredmény egyik előidéző oka gyanánt jelentkezik. (K. 268/1932., 269/1932. Jhd. II. 18. o.) VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 76. §. Nem számítható be a cselekmény annak, aki azt öntudatlan állapotban követte el, vagy kinek elmetehetsége meg volt zavarva és emiatt akaratának szabad elhatározási képességével nem bírt. Jogesetek. Elmetehetség megzavarása. 1. A neuraszténiának az öntudatra gyakorolt káros hatása abban nyilvánul, hogy a neuraszténiás beteg bizonyos körülmények között elhomályosult elmével zavartan cselekszik, néha olyannyira, hogy ez az elmeállapot már az öntudatlanság határát közelíti meg. A neuraszténiás beteg akarati elhatározása tehát rendszerint szabadon érvényesül. (K. 5684/1933. Jhd. II. 18. o. J. H. VIII. 237.) 2. Nem állapítható meg paranoiás elmezavar címén beszámítást kizáró ok, ha a vádlott a bűncselekmény elkövetésénél különös értelmet és technikai felkészültséget tanúsított, a bűncselekmény elkövetése után pedig nagy gonddal iparkodott annak nyomait eltüntetni, továbbá a bűnvádi eljárás ideje alatt teljesen öntudatos, csupán a gyanúokok és bizonyítékok súlya alatt hátráló magatartást mutatott. A cselekmény rendkívülisége, sőt borzalmassága egyáltalán nem jelenti a szellemi élet bénult voltát, különösen, ha a bűncselekmény indító okai kimutathatók. (K. 3734/1935. Bj. LXXXVIII. 58. o. G. XXIX. 453.) öntudatlan állapot. 3. Elvi. Ha a vádlott maga idézte elő azt az öntudatlan állapotát, melynél fogva a kötelességszerű gondosságot má-