Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

54 Btk. 74. §. és a lopástól eltérő tényálladékot tartalmazó orgazdaság tettese közötti viszony vizsgálatánál. Ebből folyólag tarthatatlan az az álláspont, hogy az orgazda, aki ismeri az alapcselekmény tettesének, a tolvajnak többszörösen büntetett előéletét, tehát tudja, hogy az általa értékesítés végett átvett ingó dolgok a lopás bűntette következtében jutottak a tolvaj kezébe, nem lenne már ezen az alapon az orgazdaság bűntettében marasztalható, hanem csak akkor, ha ő maga is a Btk. 372. §-a értelmében visszaesőnek tekintendő. (K. 924/1935. Bj. LXXXVII. 47. o. G. XXVIII. 372. J. H. IX. 480. Eégebben ellenkező, így K. 211/1928. Bj. LXXXI. 93. o.) — L. még 370. §. 25. jogeset. 7. A Btk. 336. §-ának 7. pontjában említett „szolgálati viszony" oly alanyi körülmény, mely a Btk. 74. §-a szerint csak arra a tettesre, illetőleg részesre hat ki, akire nézve fennforgott. (K. 6949/1908. B. III. 40.) 8. Az üzletszerűség nem osztható személyes körülmény s így az mint szubjektív mozzanat sem a részeseknél, sem a járulékos bűncselekménynél, mint az orgazdaság, a Btk. 74. §. értelmében nem vehető figyelembe, minősítő körülményül még akkor sem, ha az orgazdának erről tudomása volt. (K. 5259/1936. Bj. LXXXIX. 16. o.) J.: Az üzletszerűség minden részesre külön értékelendő. A kerítő üzletszerűsége felbujtójára nem hat ki. (L. Bn. 46. §. 41. jogeset.) — Az orgazdára l. a 372. §. 5. jogesetét. Személyes körülmények kihatása a részesekre. 9. A sértett magánalkalmazottjának a Btk. 381. §. 2. pontjában írt minősítést maga után vonó, a vádlott előtt nyilvánvalóan tudott szolgálati minősége, mint osztható személyes körülmény a tettestársra is kihat, akinek mint felmondás nélkül elbocsátható munkásnak cselekményeire egyébként a Btk. 381. §. 2. p. nem terjedne ki. (K. 2954/1935. Bj. LXXXVIII. 4. o.) — Ugyanígy régebben K. 1286/1912. G. XXIX. 449. B. VI. 74. — K. 2928/1921. Bj. LXXIV. 161. o.) 10. A közös háztartásban való élés nem személyes tulajdonság, hanem tárgyi vonatkozásban álló viszonya a közös háztartásban élőknek s így az a Btk. 74. §-a alá nem vonható. (K. 24.861/1911. B. V. 104.) 11. Színlelt hivatali viszony. Zsarolás esetében, amelyet rendőrségi detektív a hatóság hivatalos rendeletének ürügye alatt követett el, az extraneus részes cselekménye szintén a Btk. 353. §. 2. p. szerint minősül. (K. 1163/1921. B. XV. 15.) — Ugyanígy a 381. §. 1. p. tekintetében: 381. §. 9. jogeset. Extraneus társtettessége hivatali sikkasztásnál: 463. §. 10. jogeset, bűnsegédsége passzív megvesztegetésben: 467. §. 5. jogeset.