Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 18—19. §. 19 Jogeset. 1. ítéletnek a hírlapokban való közzététele egyértelmű a büntető ítélet részleges végrehajtásával. Ezért a magánvádlónak abbeli kérelme, hogy a büntető ítéletnek Bécsben megjelenő hírlapban való közzététele is elrendeltessék, helyesen mellőztetett. (K. 1261/1896.) 19. §. Az országgyűlés, úgyszintén a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak mentelmi jogát a jelen törvény nem érinti. Az országgyűlés tagjainak mentelmi jogát illetőleg a képviselőház 1867 november 18-ikán a következő elvi kijelentést tette: Amit az országgyűlési tag, mint olyan, a házban és a házon kívül mond vagy tesz: azért csak az országgyűlés és pedig annak azon háza által vonathatik felelősségre, melyhez tartozik; amit az országgyűlési tag nem mint olyan és nem törvényhozói hivatásának gyakorlása közben mond vagy tesz: azért csak a ház engedelmével vonathatik közkereset alá s a tettenérés esetét kivéve, csak a ház előleges engedelmével zárathatik el. Az 1920:1. t.-c. 3. §-a szerint a mentelmi jog a nemzetgyűlés tagjait is megillette. — Kivétel a mentelmi jog alól, ha az ülésekről kizárt képviselő a tanácskozóteremben jogosulatlanul megjelenik és ezzel az 1920:1. t.-c. 3. §. ut. bek.ben meghatározott vétséget követi el. Országgyűlési képviselőre l. az 1938.-XIX. t.-c. 219. §-ának 3. bekezdését. Az 1926.XXII. t.-c. 40. §. 3. bek. szerint az 1848:IV. t.-c. 10—13. §-ainak, továbbá az 1925.XXVI. t.-c. 181. §-ának rendelkezései a felsőházra is kiterjednek. Az utóbbi helyébe az 1938.-XIX. t.-c. 219. §. rendelkezései léptek. Az 1929: XXX. t.-c. 76. §. (V bek. szerint: olyan közigazgatási tisztviselő ellen, aki az országgyűlés valamelyik házának tagja, fegyelmi eljárást csak mentelmi jogának felfüggesztése után lehet elrendelni vagy folytatni. Jogesetek. 1. A mentelmi jog, mint feleletmentesség, az országgyűlés tagjának csupán oly ténykedésére terjed ki, amelyet törvényhozói munkakörben, hivatásának megfelelő részvétel során fejtett ki, vagy ezzel a hivatáskörrel, illetőleg részvétellel okszerű és szükségképi összefüggésben áll. Ez az a munkakör, amelyben az országgyűlés tagját egyedül a házszabályok korlátozzák. Másnak életét vagy testi épségét fenyegető közve2*