Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

20 Btk. 19—20. §. szélyes tettlegeskedésre a feleletmentesség nem terjed ki. (K. 2016/1914. B. VIII. 106.) 2. Nemzetgyűlési képviselő a nemzetgyűlésen elmondott beszédéért büntetőjogi felelősséggel nem tartozik: ha azonban ugyanazt a beszédet máskor, másutt, más körülmények között mondja el, annak tartalmáért felelnie kell. A mentelmi jog csak az alkotmányos szabadságot védi és nem a képviselőnek juttat mindenkorra kivételes előjogokat. (K. 1889/1923. B. XVI. 60. G. XVII. 71.) 3. A mentelmi jog csak bűnvádi ügyben előfeltétele az eljárás folytatásának, a sajtóhelyreigazítás kötelezettsége nem bűnvádi ügy. (Bp. Tsz. 18.196/1922. Bj. LXXV. 35. o. G. XVII. 72.) 4. Elvi. Nincs jogszabály, mely szerint a törvényhatósági bizottság tagjai e minőségükben tett kijelentéseikért büntetőjogi felelősségre vonhatók ne volnának. Nincsen tehát útjában a rágalmazás vagy becsületsértés megállapításának az, hogy a vád tárgyává tett kijelentést törvényhatósági bizottsági tag a törvényhatóság közgyűlésén tette. (K. 343/1928. B. H. T. IX. 884. B. XXI. 27.— B. XXIV. 84. Bj. LXXX. 87. o.) III. FEJEZET. A büntetések. 20. §. A büntetések nemei a következők: 1. halálbüntetés; 2. fegyház; 3. államfogiiáz; 4. börtön; 5. fogház; 6. pénzbüntetés. Az 1., 2. és 4. pontok alatt megjelölt büntetések kizárólag bűntettekre, az 5. pont alatti pedig kizárólag vétségekre alkalmazandók. Az államfogház (3. pont), ha az 5 évnél rövidebb tartamra állapíttatik meg: vétség, — ha pedig öt évi vagy azon felüli tartamban állapíttatik meg, bűntett esetében alkalmazandó. A pénzbüntetés, mint önálló büntetés, kizárólag vétségekre, — mint mellékbüntetés azonban bűntettekre és vétségekre is alkalmazható.