Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 172. §. 179 kezeihez tartozók egyetemét, hanem szöveg és értelem sze­rint egyaránt csak azokat a zsidókat, akik az élősdi fogalom­nak megfelelő gazdasági tevékenységet folytatnak. A röp­iratnak tartalma tehát nem általánosít és így ennek hiányá­ban nem izgat a zsidó hitfelekezet ellen. (K. 4779/1938. J. H. XIII. 109.) 50. Felekezet elleni izgatás, az olyan képes ábrázolat, amely jellegzetesen zsidó alakokat tüntet fel a kommunizmus ismert jelvényeivel és azzal a szöveggel, hogy mégis tűrik őket e honban. A szövegben ugyanis nincs nyoma annak, hogy a kép csupán a forradalmakban vezetőszerepet játszott zsidókra vonatkoznék. (K. 525/1939. J. H. XIII. 465.) 51. Nem nemzetiség elleni izgatás, ha a használt kifeje­zések nem a nemzetiség egész egyetemére, hanem annak csak azokra a tagjaira vonatkoznak, akik nemzethűség szem­pontjából kifogás alá esnek. (K. 4357/1938. Bj. XCI. 54.) 52. A Btk. 172. §-ának 2. bek.-ben körülírt bűncselekmény tényálladéka nemcsak akkor forog fenn, ha egy nemzetiség izgattatik egy másik ellen, hanem akkor is, ha több nemzeti­ség izgattatik egy nemzetiség vagy egy nemzetiség több nemzetiség ellen. (K. 859/1908. B. II. 102.) 53. A Btk. 172. §-a csupán a Magyarországon élő nemze­tiségeket részesíti védelemben. (K. 1915. okt. 26. 6740. B. IX. 238.) 54. Magyar nemzetiség ellen való izgatás nem állapítható meg, ha a gyülekezeten csupán magyar nemzetiségű egyén van jelen. (K. 2761/1915. B. IX. 117. Ugyanígy K. 1710/1916. Bj. LXIX. 186. o.) 55. Elvi. Nemzetiség elleni izgatás esetében súlyosító körülmény, hogy a tettes lelkész és izgató beszédét hívei gyü­lekezetében tartotta. (K. 12.085/1895. B. H. T. III. 269.) 56. Izgatás nyert megállapítást, mikor a becsületsértő vagy rágalmazó cselekmény az izgatás tényálladékát is megvalósítja. A magánindítvány hiánya ily esetben nin­csen útjában az izgatás miatti bűnösség megállapításának. (K. 4298/1921. Bj. LXXIV. 244. o.) (L. 111. §. 1. jogeset.) 57. Osztály elleni izgatás nem állapítható meg, ha az izgató nyilatkozat csupán amaz osztályhoz tartozó egyének jelenlétében történt, amely ellen a nyilatkozat éle irányul. (K. 2206/1923. Bj. LXXV. 157. o.) Izgatás a házasság jogintézménye ellen. 58. Habár a vádlott könyvében a szerelem nélkül kötött házasságnak elébe helyezi a kölcsönös szerelemre alapított ú. n. lelkiismereti, de illegális házasságot, azonban a pár­12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom