Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

180 Btk. 172. §. huzam megvonásánál a házasság erkölcsi tartalmával nem jut olyan ellenmondásba, hogy fejtegetése a házasság intézménye ellen irányuló támadásnak volna tekinthető (K. 4757/1932. B. XXVI. 93.) (L. még a 171. §-nál.) Egység, halmazat, tettazonosság. 59. Egységes bűncselekmény forog fenn akkor, ha egy és ugyanazon sajtóközleményben az izgatásnak több jogilag védett azonos érdek a tárgya. Így, hogy a polgári osztály, mint a fegyveres erő és a csendőrség (1921:111. t.-c. 6. §.) elleni izgatás, mint veszélyeztető bűncselekmény, az állam rendjét, belbékéjét támadja meg, miért is a vádlott cselekménye csupán a súlyosabb beszámítás alá eső izgatásnak minősítendő. (K. 629/1933. Jhd. II. 35. o.) 60. Elvi. Egyazon újságcikkben elkövetett, a Btk. 172. §-ának második bekezdésében meghatározott elkövetési módok közül több alá vonható izgatás nem állapít meg halmazatot, hanem egy bűncselekmény. (K. 3950/1913. B. H. T. V. 530.) 61. A vádlott csak egy jogi érdeket veszélyeztetett akkor, amikor ugyanabban a lappéldányben, tehát egyszerre közzétett sajtótermékben egyik cikkében a zsidó hitfelekezet ellen, az ettől eltérő feliratú más sajtóközleményében pedig a nagybirtokos-osztály ellen, vagyis két különböző támadási móddal izgatott. Éppen ezért csak egy izgatási bűncselekményt követett el, úgyhogy anyagi halmazatot megállapítani nem lehet. (K. 4830/1938. J. H. XIII. 110.) 62. A két izgató közlemény ugyanabban a lapszámban jelent meg és a bűncselekmény alkatelemeit tartalmazó közlemények csak a cím által vannak egymástól elválasztva; azért azok — tekintettel az egy akaratelhatározásra is — jogi egységet alkotnak s így bűnhalmazat megállapítására nincs törvényes alap. (K. 2017/1938. J. H. XII. 922.) 63. A vádlottnak ugyanabban a beszédben tett kijelentései két bűncselekménynek tényálladékát akként valósítják meg, hogy a bűncselekmények tényelemei nem folynak össze s nem forog fenn a büntetőjogilag védett érdek azonossága sem, mert az 1921:111. t.-c. 5. §-ának védelmi tárgya az egész állam és társadalom törvényes rendje, a Btk. 172. §-a pedig csupán a magántulajdont védelmezi. (K. 2950/1933. B. XXVI. 143.) Egység egy beszédben a 171. §. 1. és 2. bekezdésébe ütköző izgatás (95. §. 4. jogeset). Halmazat: izgatás több lapszámban (96—103. §. 19. jogeset), izgatás és sajtórendőri vétség (96—103. §. 25. jogeset), a tőkés osztály (172. §.) és a katonaság ellen (1921:111. t.-c. 6. §.), izgatás (1921:111. t. c. 1—6. §. 82. jogeset).