Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 1. §. 3 talmát és a beadványt mégis ügyvédi ellenjegyzéssel ellátta, ezáltal ő is büntetőjogilag felelőssé vált. (K. 3824/1927. B. XXI. 11.) V. ö. 1937 :IV. t.-c. 82. §. Az orvosi műtétre, mint a jogellenességet kizáró okra L a 285. §. 11. és 12. jogesetét. A beleegyezésre 1. a 310. §. 3., a 462. §. 13. jogesetét. Törvényesség. V. ö.: 1920:1. t.-c: Bevezetés. 2., 4. §. — Kihirdetés: 1881:LXVI. t.-c — 1920:1. t.-c. 13. §. — 1937 :XIX. t.-c. 1. §. 7. Szentesített törvények uralmát forradalmi intézkedések meg nem szüntethetik, azok foganatbavételét csak erőszakkal gátolhatják. Forradalmi erőszak ideig-óráig a közhatóságokat is lenyűgözheti és olyan intézkedés megtételére s olyan magatartásra is kényszerítheti, mely a hatályban lévő szentesített törvényekkel s az ő egyéni meggyőződésükkel is ellenkezik, de annak ellenállni nem volt hatalmuk s erejük. Forradalmi intézkedés csak akkor válik joghatályossá, ha azt az ország alkotmányának megfelelő törvényhozás vagy az ez által arra feljogosított hatóság törvény erejével ruházza fel, illetve azt hatályában fenntartja. (K. 1888/1923. B. XVI. 111.) 8. A proletárdiktatúra alatt elkövetett bűncselekmények is a Btk. alapján nyernek elintézést. (Bj. LXXII. 49. Pv. tsz. 5962/1919.) 9. Ami végül a védelemnek azt a magyar közjogban nem ismert megkülönböztetését illeti, hogy az országgyűlés és a nemzetgyűlés törvényei nem azonos fajsúlyúak, nem bírnak egyforma jelentőséggel, az az államjog egyoldalú helytelen felfogásán alapszik. A törvény mindig az állam akarata, amelyet az arra jogosított tényezők előírt módon fejeznek ki tudomásulvétel és kötelező miheztartás végett. (K. 3223/1922. B. XVI. 1. G. XVII. 62.) 1920:1. t.-c. 9. §. 2. bek.: Az Országos Törvénytárból az oda beiktatott úgynevezett néphatározat és néptörvények töröltetnek. 10. Elvi. A szavazási kötelességnek a nemzetgyűlési választásokon alapos ok nélkül történt elmulasztása miatt a bíróság nem tagadhatja meg a büntetőeljárás lefolytatását azon a címen, hogy az alapul szolgáló rendeletek nem törvényesek. — Tévedés, mintha az adott esetben a Btk., a Kbtk. és a Bp. 1. §-ainak megsértésével új bűncselekményről, eddig nem ismert büntetésről és büntetőperjogi alapelveket sértő eljárásról volna szó. (B. H. T. VI. 581. — G. XVII. 63. Bj. LXXII. 183. o.) Törvénymagyarázat. 11. Az indokolás állásfoglalása hiteles magyarázatkép csupán oly esetben fogadható el, ha az összhangban van a 1*