Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

4 Btk:. 1. §. törvény rendelkezéseibe befoglalt rendszerrel és a törvény jogi értékeléseinek alapelveivel. (K. 1357/1918. B. XIII. 16.) 12. A törvény hiányának és nyilvánvaló hézagának pótlása nem a joggyakorlat hivatása. A törvény ellenkező értelmezése a Btk. 1. §-ába ütközik. (Bj. LXXIV. 1. o. G. XVII. 64.) Rögtönítélő eljárásban kiszabható büntetések. A rögtönbíráskodás eljárási szabályainak megállapítása tárgyában az 1939 augusztus 28-án 8020/1939. M. E. sz. a. kiadott rendelet (I. K. XLVIII. 199.) 14. §-ának 2. és 3. bek. szerint: Ha a rögtönítélő bíróság a terheltet a rögtönbíráskodás alá tartozó valamely bűncselekményben egyhangúlag bűnösnek nyivánítja, ítéletében halálbüntetést szab ki. Arra a terheltre, aki a bűncselekmény elkövetésekor 20. életévét még nem töltötte be, halálbüntetés helyett 10 évtől 15 évig terjedhető fegyházbüntetést, ha pedig a terhelt a bűncselekmény elkövetésekor életének 18. évét nem töltötte be, 5 évtől 10 évig terjedhető fogházbüntetést kell kiszabni. Ha azonban a halálbüntetésnek egy vagy több személyen már foganatosított végrehajtása a nyugalom és a rend helyreállítására szükséges elrettentő példát már megadta, a rögtönítélő bíróság fontos okokból a kisebb fokban bűnös részesekre halálbüntetés helyett életfogytig vagy tíztől-tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést szabhat ki. A büntetés további enyhítésének nincs helye. A 12.727/1939. 1. M. E. sz. rendelet a rögtönbíráskodás korlátozása tárgyában. (I. K. XLVIII. évf. 5. sz. 97. o.) A m. kir. belügyminiszterrel és a m. kir. honvédelmi miniszterrel egyetértve — a rögtönbíráskodás kihirdetésének elrendelése tárgyában 19S9. évi február hó 4-én kelt 3431/1939. I. M. E. számú rendeletemet hatályon kívül helyezem és a rögtönbíráskodást az ország egész területén a lőfegyver-, robbantószer-, illetve mindennemű robbanóanyag (bomba, kézigránát, pokolgép stb.) használásával elkövetett gyilkosság és szándékos emberölés bűntettére (ideértve az ily gyilkosság és szándékos emberölés kísérletét és az ily gyilkosság elkövetéséi e irányzott szövetséget is), — valamint a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914:XL. t.-c. rendelkezéseibe ütköző, hatóságok, illetve hatósági közegek ellen felfegyverkezve elkövetett erőszak bűntettére korlátozom, melyekre nézve a rögtönbíráskodás a tetteseken kívül a részesekre (Btk. 69. §.) is kiterjed. A rögtönbíráskodás korlátozásának kihirdetéséről szóló hirdetmény kibocsátására ée a további eljárásra a 9550/1915. I. M. E. sz. igazságügyminiszteri rendelet II. fejezetében foglalt rendelkezések irányadók. (1939. május 9.)