Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

108 Btk. 96—103. §. 11. Az a körülmény, hogy a vádlott ugyanazon egy sértett és ugyanazon egy érdek ellen irányuló több bűncselekmény elkövetését előre elhatározza, még nem hozza létre a cselekményegységet képező folytatólagosságot; folytatólagosság csak akkor áll elő, ha oly részcselekmények forognak fenn, amelyek az akarategység és a folytatólagosan egymásba kapcsolódó cselekvőség révén jogi és természetes egységet alkotnak és ehhez képest egyetlen összeredményt létesítenek. — Halmazat állapíttatott meg, mikor a vádlott megkísérelte a betöréses lopást, majd egy nappal később előrelátóbb tervezéssel és megfelelőbb eszközökkel sikerült a tervbevett lopást elkövetnie. (K. 424/1920. G. XVII. 100.— Bj. LXXII. 204. o. B. XIII. 45.) 12. Több alakilag különváltan jelentkező ténykedésnek egy bűncselekménnyé egyesítését (folytatólagos cselekmény) — egyrészről a sértett és a megsértett jogszabálynak azonossága és a jogsértő eredmény egysége —, másrészről a tettes akaratelhatározásának a jogsértő eredményre való vonatkozásából közvetett egysége teszi indokolttá. (K. 6200/1933. Jhd. H. 25. o. — J. H. VIII. 238.) J.: A folytatólagosságra magánosok ellen erőszaknál I. a 176. §. 9., — erőszakos nemi közösülésnél a 232. §. 16., — szemérem elleni erőszaknál a 233. §. 2., — vérfertőzésnél a 244. §. 3., — kerítésnél a Bn. 46. §. 32., 40., — lopásnál a 333. §. 82., 83., 87., a 336. §. 53., 55., — csalásnál a Bn. 50. §. 94., 95., — intellektuális közokirathamisításnál a 400. §. 55., — hivatali sikkasztásnál a 463. §. 11., — megvesztegetésnél a 467. §. 11., — rágalmazásnál a Bv. 1. §. 103., 104., — fizetési eszközzel elkövetett visszaélésnél az 1922:XXVI. t.-c. L §. 31. jogeseteit. L. még az egyes bűncselekményeknél. Üzletszerűség. 13. Az üzletszerűség mellett együttesen az anyagi bűnhalmazat is meg nem állapítható. Az „üzletszerűség" valamely állandóbb, következetes magatartás célzatát és ennek a körülményekhez képest több-kevesebb vagy akár csak egy esetre terjedő megvalósítását egészben felölelvén, a törvényben kimondott ez a minősítés az ítélet hozásáig elkövetett hasonnemű cselekményeket mind átfogja és egységes cselekménnyé foglalja össze. (K. 7424/1912. B. VII. 20.) 14. Az üzletszerű lopások egymással anyagi halmazatban állanak. (K. 1374/1926. Bj. LXXVIII. 127. o.) 15. Orgazdaság esetében az üzletszerűség deliktumegységet létesít. (K. 1992/1924. Bj. LXXVII. 8. o.) J.: A kerítésre 1. a Bn. 46. §. 33—44. jogeseteit. A kerítés esetében az üzletszerűen elkövetett cselekmények törvényes bűncgelekményegységben állanak. (Bn. 46. §. 40. jogeset.)