Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 89—92, §. 93 133. Nem enyhítő körülmény ügyvédnél, ha hivatásának félreismerésévei követ el hatóság' előtti rágalmazást. (K. 2097/1939. Bj. XCII. 102.) 134. Zsarolásnál nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a vádlott a tiltott utat jogos követelésének behajtása végett választotta. (K. 5394/1936. Bj. LXXXIX. 66.) 135. Enyhítő körülmény hatóság előtti rágalmazás esetében, hogy a cselekményt alkalmazottja előadásának valóságában bízva, vagyoni érdekeinek védelmében egy, magát a kötelezettségei alól kivonni igyekvő adósával szemben követte el. (K. 447/1934. G. XXVII. 408.) 136. Rágalmazásnál enyhítő körülmény, ha a vád tárgyává tett kifejezést a saját ügyében beadott fellebbezésben magánérdekének vélt megvédése céljából használta a vádlott. (K. 1434/1931. Jhd. II. 22. o.) Hosszú idő. 137. Nagyobb nyomatékot kell tulajdonítani az időmúlásnak, ha az egyes cselekmények elkövetése óta 9—11, 8 és illetőleg 4 év telvén el, az eltelt idő valamennyi esetben csaknem megközelíti már a törvényes elévülési idő tartamát is. (K. 1033/1933. Gr. XXVI. 415.) 138. A bűncselekmény elkövetésétől eltelt hét, nyolc, illetőleg kilenc év nyomatékos enyhítő körülmény. (K. 2782/1928., 7780/1928., 398/1928. B. XXV. 60.) 139. Nem enyhítő körülmény, hogy a cselekmény elkövetésétől hosszabb idő telt el, ha ennek jórészt a vádlott volt az oka ismeretiéit helyen tartózkodásával. (K. 1091/1929. Bj. LXXXII. 28. o.) Izgalom, szenvedély, mint enyhítő körülmény. 140. Az erős felindulásnak, mint minősítő oknak megállapítása elvileg nem zárja ki, hogy a felindulás nagyobb foka enyhítő gyanánt is mérlegeltessék. (K. 185/1918. Bj. LXX. 245. o.) Ugyanúgy K. 6243/1924. Bj. LXXX. 6. o. 141. A hatóság elleni erőszaknál a vádlott felindidt kedélyállapota nem enyhítő, ha a hatósági közeg törvényes és megfelelő eljárása erre jogos alapot nem szolgáltat. (K. 2962/1916. Bj. LXIX. 203. o.) 142. Államfelforgatás esetében enyhítő: a tisztánlátást elhomályosító politikai rajongás. (K. 3672/1939. Bj. XCII. 4.) 143. Az 1921:111. t.-c. 5. §. 1. bek.-ében meghatározott izgatásnál enyhítő körülmény, hogy a vádlott egy általa helyesnek tartott politikai eszme okozta elfogultság hatása alatt cselekedett. (K. 5657/1939. J. H. XIV. 228.) 144. Választási vétségnél (tiltott röpcédulák terjesztése)