Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

94 Btk. 89—92. §. enyhítő körülmény a tisztánlátást elhomályosító politikai elfogultság. (K. 287/1940. Bj. XCII. 71.) 145. Megfertőztetés esetében nyomatékos enyhítő körülmény a kínálkozó alkalom mellett a 24 éves korral együttjáró fokozottabb nemi ingerlékenység. (K. 6017/1938. Bj. XCI. 90.) 146. Erőszakos nemi közösülés esetében enyhítő, hogy a vádlott tettét olyan korban (22 év) követte el, melyben a fokozottabb mértékben érvényesülő nemi ösztön és érzéki vágyak értelemfékező erejét hátrányosan befolyásolják, úgyszintén az, hogy a vádlott időközben megnősült és ennélfogva a legénykori eltévelyedés súlyos következményeiben a feleség is osztozni kénytelen. (K. 757/1934. Bj. LXXXIX. 45. ) 147. Mint erkölcstelen 'motívum, nem szolgálhat enyhítőül az, hogy a vádlott tettét házasságtörő szerelmi viszony hatása alatt követte el. (K. 6191/1923. Bj. LXXVII. 197. o.) 148. Szándékos emberölésnél enyhítő, hogy a vádlott a cselekmény elkövetése után komoly öngyilkossági kísérletet tett. (K 2538/1921. Bj. LXXIV. 125. o.) 149. Ami a vádlott javára fennmaradó azt az enyhítő körülményt illeti, hogy ez a vádlott felesége befolyása alatt állott, a Kúria ennek erkölcsi jelentőséget nem tulajdoníthat, mert a család feje a férfi, aki legnemesebb erkölcsi és egyéb kötelességeit nem mellőzheti csak azért, mert ellene női befolyás érvényesül. (K. 4502/1924. B. XVII. 85.) 150. A vádlottnak a közeledési kísérleteinek erélyes visszautasítása miatt a válófélben levő feleségével és annak atyjával szemben érzett ellenszenve és bosszúvágya jelentkezik a cselekmény igazi rugója gyanánt. Azt az izgalmi állapotot pedig, melyet szintén a feleségének jelzett visszautasító magatartása idézett fel a vádlottban és amelynek hatása alatt a vádlott azután a vádbeli tettet elhatározta, kitervelte és véghezvitte, már a cselekmény jogi értékelésénél méltatták, midőn annak alapján a vádlott cselekményét gyilkosság helyett szándékos emberölésnek minősítették. Ezért ugyanazt, mint a bűnösség fokára is enyhítőül befolyást gyakorló körülményt a vádlott javára, figyelembe venni nem lehet. (K. 885/1934. G. XXVII. 372.) Ittasság, mint enyhítő körülmény. 151. Elvi. Az ittasság csak feltételesen és a beszámíthatóság határáhos közel fekvő magas fokban indokolhatja a Btk. 92. §-ának alkalmazását. (K. 6496/1900. B. H. T. III. 276.) 152. A Kúria a nagyfokú alkoholélvezés okozta csökkent akaratelhatározási képességben mérlegelt enyhítő körülménynek a Btkv. 92. §. alkalmazásáig menő jelentőséget nem tulajdoníthat, mert a büntetőtörvény által tiltott cselekmény elkö-