Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

54 Bp. 29. §. II. Az, hogy a bíróküldési kérelem nyilván alaptalan-e, a mellőzni kért bíróság az eljárás továbbfolytatása szempontjából objektíve a tárgyilagos szemlélő álláspontján ítéli meg. A Kúria a pénzbírság alkalmazása szempontjából természetszerűen az indítványozó jóhiszeműségére is súlyt fog vetni. III. Az a bíróság, amelynél a bíróküldési indítványt előterjesztették, ha a kérelmet nyilván alaptalannak is tartja, belátása szerint, a célszerűséghez képest folytatja vagy nem folytatja az eljárást. Foglyos s általában a sürgősen vagy soronkívül elintézendő ügyekben (1. a 10. §-nál) rendszerint nem stzakítj.a félbe eljárását. Az eljárás folytatásáról nem kell külön határozatot hoznia, e tárgyban fellebbvitelnek helye nincs. A mellőzni kért bíróság, ha az eljárást folytatja, a bíróküldési indítványt az iratok nélkül terjeszti fel a Kúriához. A felterjesztésben célszerű megemlítenie, hogy a kérelmet nyilván alaptalannak tartja és emiatt annak nem tulajdonított félbeszakító hatályt. A bíróság álláspontját megváltoztathatja és külön határozattal az ideiglenesen továbbfolytatott eljárást a bíróküldési kérelem elintézéséig felfüggesztheti. Ezek a szabályok egyaránt állnak, akár elsőfokú, akár felsőfokú bíróság mellőzéséről van szó, IV. Ha a Kúria a kérelemnek helyt ad és az eljárást továbbfolytató helyett más bíróságot küld ki, a bűnvádi eljárás a bírói cselekmények tekintetében visszaesik abba az állapotába, amelybe a bíróküldési indítvány előterjesztésekor volt. Hatályát veszti az időközben meghozott minden bírói határozat, így a vád alá helyező, az eljárást megszüntető végzés, az ítélet, még ha esetleg jogerőssé vált is. A hatályvesztéshez nem szükséges a Kúriának, vagy az újabban kiküldött bíróságnak kifejezett rendelkezése. Az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság stb. kérdésében is újból kell határozni. A felek cselekményei, amennyiben az eljárás menetére lényegesek, pl. vádelejtés, vádváltoztatás stb. megtartják hatályukat. Ez áll különösen a magánindítványi, a pótmagánvádló vádemelésére megszabott és más határidők szempontjából is. V. Az esetleg nem ismételhető bírói cselekmények (pl. bírói szemle, házkutatás, személymctozás) eredményét tanúsító jegyzőkönyveket, az ideiglenesen eljáró bíróság által esetleg megtartott főtárgyalás jegyzőkönyvét a Kúria által kiküldött bíróság főtárgyalásán, a Bp. 313. §. 1. bek. alapján nem lehet felolvasni. Nincs akadálya annak, hogy az ilyen hatálytvesztett bírói cselekmények alkalmával történtek és az így kiderített tények más módon, pl. az eljárt személyek tanúvallomásával, bizonyítás tárgyává tétessenek. VI. A Kúria pénzbírságot kiszabó végzésében rendszerint csak a bíróküldési indítványt ellenjegyző ügyvédet marasztalja. Ha azonban ez az ügyvéd már a beadványban vagy egyébként, a Kúria határozata előtt, igazolja, hogy az indítványt ügyfelének külön írásbeli utasítására terjesztette elő, a 102. §. 2. bek. szellemével