Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 29. §. 53 Bíróküldés helyreigazító eljárásban. 50. Elv i. Helyreigazító nyilatkozat közzé nem tétele miatti panaszügyekben —• bár az eljárás nem bűnvádi — a Bp. 29. §-a szerinti bíróküldésnek helye van. (K. 1530/1924. B. H. T. VII. 827. B. XVI. 25. B. XVII. 35.) Bíróküldés jövedéki eljárásban. 51. A Bp. 29. §-a szerinti bíróküldés jövedéki kihágási ügyek­ben helyt nem foghat. (K. 1151/1920. Bj. LXXII. 168. o.) Bíróküldés és rágalmazás. 52. Elv i. Bár a bíróküldés iránti kérelemben a felek mind­azokat a ténykörülményeket felhozhatják, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az illetékes bíróságtól nem várható részre­hajlatlan eljárás és határozat: azonban ez a joguk nem zárja ki a kérelemben felhozottak miatt a rágalmazás megállapítását (K. 5956/1933. B. H. T. IX. 1065.) A Bp. 29. §. kiegészítése: Te. 102. §. Az 1896 : XXXIII. t.-c. (Bp.) 29. §. 2. pontjára alapított bíróküldési indítvány esetében, ha az illetékes bíróság a bíróküldést nyilván alaptalannak tartja, a bíróküldési indítvány elintézéséig eljárhat. Amennyiben a kir. Kúria más bíróságot küld ki, ennek ismételnie kell a már esetleg teljesített bírói cselek­ményeket. Ha a kir. Kúria a bíróküldési indítványt elutasítja és úgy találja, hogy a bíróküldési indítvány nyilván alaptalan volt, az indítványozót ezer pengőig terjed­hető pénzbírságban marasztalhatja. A pénzbírságért a felelősség elsősorban a bíróküldési indítványt ellen­jegyző ügyvédet terheli, akinek visszkereseti joga saját felo ellen csak akkor van, ha a félnek külön írásbeli utasítására terjesztette elő a bíróküldési indítványt. Jegyzetek. I. A 102. rendelkezése nem terjed ki arra az esetre, ha a felek valamelyike kizáró ok (Bp. G-l—66. §$.) alapján kéri az illeté­kes bíróság mellőzését. Erre az esetne is azt állapította meg a bírói gyakorlat, hogy nem semmisségi ok, ha a bíróság a főtárgyalás elrendelése után beadott bírókiildési kérelmet nem azonnal, hanem csak az ügy érdemleges elintézése után terjeszti a Kúria elé. (K. 4100/1911. Bj. LXII198. o.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom