Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 29. §. 49 26. Minthogy a bűnvádi eljárás alapjául az; az összeütközés szolgál, mely a lelkészválasztás alkalmával keletkezett és ezzel kapcsolatban előreláthatólag szóba fog kerülni a törvényszék elnökének, mint az ottani egyház 'egyik vezető emberének szereplése is, a Kúria nem zárkózott el a kérelem teljesítése elől, mert így elkerülhető annak látszata, hogy a bíróság — elnökére tekintettel — feszélyezett helyzetben hozza meg határozatát. (K. 4535/1932. J. H. VI. 1175.) 27. A bírókiildésnél a Kúriát az a megfontolás vezette, hogy a hívők lelkiéletéhez fűződő, tehát nagyon is méltánylandó jogpolitikai tekintet teszi indokolttá, hogy mikor a helyi bírák túlnyomó nagy részének lelki gondozója és egyházi vezére ellen annak papi hivatására is kiterjedő támadást intéztek, az ügy elintézésével a helyszíntől távolabb eső bíróság bízassék meg. (K. 4516/1935. J. H. IX. 1116.) 28. 248 falusi lakosnak, mint vádlottnak az ország határszéléről a fővárosba beidézése, sőt a súlyos gazdasági viszonyok következtében az utazási és ellátási költségek hiánya miatt az előreláthatólag szükséges elővezetések foganatosítása a falu lakosságának jelentékeny részét rendes környezetéből és munkaköréből kiragadná, a közbéke és közbiztonság veszélyeztetésére adhatna okot. (K. 5286/1931. B. XXV. 12. J. H. V. 1329.) 29. Ha 22 vádlottnak és 50 tanúnak kellene távoleső lakóhelyéről az illetékes budapesti bíróság előtt megjelenni, miután nagyrészük előreláthatóan nem jelenne meg az idézésre, a bűnvádi eljárás rendes menete meg lenne neheizítve, az esetleg szükségessé való tömeges elővezetés pedig a közbéke megzavarására vezethetne. (K. 3658/1934. B. XXVII. 166. J. H. VIII. 941.) Bíróküldés mellőzésének esetei. 30. Az a körülmény, hogy a törvényszék bírái a sértettként szereplő nyugalmazott főügyészhelyettessel hivatali és társadalmi érintkezésben állottak, — nem alkalmas annak az aggálynak felkeltésére, hogy a törvényszék bírái a bűnügyben elfogultak volnának, nem jártak volna el azzal a pártatlansággal és tárgyilagossággal, amelyet a bírótól minden esetben követelni kell. (K. 5143/1939., J. H. XIV. 408.) 31. Folyamodónak a bírák közti baráti viszonyra utalása nem ok a bíróküldésre, mert a folyamodónak tisztán egyéni nézeten alapuló, ténybeli adatokkal nem támogatott véleménye nem elegendő annak a feltételezésére, hogy az illetékes bíróságtól részrehajlatlan eljárás és határozathozatal nem volna várható, már pedig a bírói függetlenségnek egyik alapvető biztosítéka az, hogy minden ügyben az arra — a törvény szerint — illetékes bíróság járjon el és hogy az ügy a törvényben szorosan meghatározott mellőzhetlen szükség esetén kívül az illetékes bíróság döntése alól ne vonassék el, (K. 27*97/1931., G. XXV. 432.) Bűnvádi perrendtartás. 4