Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)
50 Bp. 29. §. 32. A főmagánvádló képviselőjének az eljáró bíróságnál ügyészi megbízottként való működése és a bíróság tagjaival fenntartott társadalmi érintkezése, figyelemmel a bíróság tagjainak arra a kijelentésére, bogy magukat elfogultaknak nem érzik, nem szolgálhat alapul annak feltételezésére, bogy az illetékes járásbíróságtól ebben az ügyben részrebajlatlan eljárás és határozat ne volna várható. (K. 848/1938., Bj. XCI. 69.) 33. A Kúria a Bp. 29. §. 2. pontja alapján csak akkor adhat helyt a bíróküldés iránti kérelemnek, ha arra nézve merül fel gyanú, hogy az egész Kir. törvényszéktől nem várható részrehajlatlan eljárás és határozat; nem alkalmas azonban ilyen gyanúnak alátámasztására a bíróküldést kérőnek aiz az aggodalma, hogy a törvényszék elnökének és egyik tanácselnökének állítólagos elfogultsága a kartársi viszonynál fogva a kir. törvényszék többi bírájára is kihat. (K. 509/1934., G. XXVII. 431.) 34. A bíró, mint a társadalom tagja, részt vesz ugyan ennek életében, nem hivatalos működése közben a bíró is mondhat véleményt ebben vagy abban a társadalmi vagy politikai kérdésben, nyilatkozhatok társaságban valamely lap politikai iránya, hangja, írásmodora felől, beszélhet a lap ellen emelt vádak gyakoriságáról anélkül1, hogy ilyen nyilatkozatai miatt egy netán elbírálása alá kerülő ügyben elfogultságra lehetne indokoltan következtetni. Hivatali működése azonban a társadalmi mozgalmak fölé emeli a törvény, az esküje és a lelkiismerete parancsából őt kötelező bírói részrehajlatlanság és elfogulatlanság, amelynek irányítása mellett higgadt tárgyilagossággal jár el minden bűntevő ügyében, elfogulatlanul mérlegeli annak vádbeli cselekményét, ennek büntetőjogi súlyát felekezeti, nemzetiségi, világnézeti és politikai különbségtevés nélkül. A bírót ebben a tevékenységben megakadályozni nem szabad és egy egész bírói testület csak a Bp. 29. §-ában meghatározott nyomós okok fennforgása esetében lehet adott esetben az ítélkezéstől elzárni és más bírósággal helyettesíteni. (K. 4989/1924. B. XVII. 71. G. XVIII. 381.) 35. Minthogy a járásbíróságon a feljelentett járásbírón kívül a járásbíróság elnöke és még egy bíró működik s a járásbíróságnak ezek a tagjai nem érzik magukat elfogultaknak, egymagában az a körülmény, hogy a feljelentett a járásbíróság tagja, bíróküldés alapjául nem szolgálhat. (K. 3837/1933., J. H. VII. 1049.) 36. Meghatározott adatok megjelölése nélkül nem ok a választási vétség miatt folyó eljárásban a bíróküldésre egymagában az az állítás, hogy a választás helye szerint illetékes bíróság a választásból kifolyólag támadt szenvedélyek miatt nem alkalmas az elfogulatlan eljárásra. (K. 4603/1935. G. XXIX. 554. Bj. LXXXVIII. 55.) 37. Az az indok, hogy a vádlott magas egyházi méltósága folytán az illetékes kir. járásbíróságtól nem várható részrehajlatlan eljárás és határozat, nem nyújt alapot az illetékes bíróság elfogultságára. (K. 1244/1933. G. XXVI. 459.)
