Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

38 Bp. 19—20. §. Ha azonban valakit esküdtbíróság elé tartozó és egyéb bűncselekmény terhel, mindez ügyek tekinteté­ben az egyesítés kimondására és a további eljárásra az esküdtbíróság illetékes. E szabály nem alkalmazható, összefüggő bűncselekmények közül az, mely esküdtbíróság elé tartozik, nyomtatvány útján volt elkövetve. Nyomtatvány útján elkövetett több bűncse­lekmény esetében ezen ügyek egyesítése kimondható. I. Az alanyi öisszielfügigés esete aMl kivétel: 20., 21. — össze­függés közvetlen idézés esetén: 281., 282., 284. §. Összefüggés kizárása a fiatalkorúak elleni eljárásban: Fb. 9. §. Jogesetek. 1. Ha két közlemény miatt a sajtó el jártáét eredetileg ugyan­az ou személy ellen tették folyamatba; nem teszi kötelezővé az egyesítés megszüntetését aiz a körülmény, hogy az eljárás további adata szerint más-más személyt terhel a sajtójogi felelősség. (K. 305,171908. Bj. LVI. 183. o.) 2. AE ügyek egyesítésének nem akaldálya, ha ato egyiik eselek­ményna illetékes törvényszék az ügyet nem érdemben, haneta az ismeretlen terhelt előállításáig, a Bp. 474. 4. <bek. alapján szün­tette meg. Ez a bíróság illetékes az egyesített ügyekre, ha a nyo­moizólevél kibocsátásával a másik bíróságot megelőzte. (K. 524/1935. J. H. X. 520.) 3. Az egyesítésnek az a perjogi követlkeaménye, hogy a külön­ben alsóbb hatáskörbe utalt cselekmény a perorvoslalok tekinteté­ben oszttozik a magasabb hatásköribe tartozó cselekményekre meg­állapított törvényes rendellkezésekben, csak addig érvényesül, míg­nem egyedül olyan vád marad fenn, amely kizárólag kisebb hatás­körbe tartozó cselekményre irányul. Ettiöl a perszaktól kezdve tehát a perorvosilait rendje a kisebb hatáskörű cselekményekre megállapí­tott törvényes rendelkezések szerint alakul. (K. 2290/1937. J. H. XII. 135.) 4. Gyakorlati és célszerűségi szempontok az egyesítést különö­sen miegokolttá tesizik, ha ugyanaizon egyénnek, ulgyanaz'on alkalom­mal, ugyanazon tanuk előtt egy aka'ratalhatáriozásból és egybe­függően tett nyilatkozatáról van SÍZÓ, amely (kétrendbeli bűmeseleik­ményt állapít meg és ha a nyilatkozait értelmének megállapítása szükségessé teszi, hogy az izgatás miatt eljáró ötöstanáes a kijelen­téseket összefüggésben, vagyis aibban a résziben is vizsgálja, amely a kormányzósértés megállapításának képezheti alapját. (K. 3H74/1938. J. H. XII. 835.) 20. §. Más bűnvádi ügyekkel nem egyesíthetők

Next

/
Oldalképek
Tartalom