Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)
38 Bp. 19—20. §. Ha azonban valakit esküdtbíróság elé tartozó és egyéb bűncselekmény terhel, mindez ügyek tekintetében az egyesítés kimondására és a további eljárásra az esküdtbíróság illetékes. E szabály nem alkalmazható, összefüggő bűncselekmények közül az, mely esküdtbíróság elé tartozik, nyomtatvány útján volt elkövetve. Nyomtatvány útján elkövetett több bűncselekmény esetében ezen ügyek egyesítése kimondható. I. Az alanyi öisszielfügigés esete aMl kivétel: 20., 21. — összefüggés közvetlen idézés esetén: 281., 282., 284. §. Összefüggés kizárása a fiatalkorúak elleni eljárásban: Fb. 9. §. Jogesetek. 1. Ha két közlemény miatt a sajtó el jártáét eredetileg ugyanaz ou személy ellen tették folyamatba; nem teszi kötelezővé az egyesítés megszüntetését aiz a körülmény, hogy az eljárás további adata szerint más-más személyt terhel a sajtójogi felelősség. (K. 305,171908. Bj. LVI. 183. o.) 2. AE ügyek egyesítésének nem akaldálya, ha ato egyiik eselekményna illetékes törvényszék az ügyet nem érdemben, haneta az ismeretlen terhelt előállításáig, a Bp. 474. 4. <bek. alapján szüntette meg. Ez a bíróság illetékes az egyesített ügyekre, ha a nyomoizólevél kibocsátásával a másik bíróságot megelőzte. (K. 524/1935. J. H. X. 520.) 3. Az egyesítésnek az a perjogi követlkeaménye, hogy a különben alsóbb hatáskörbe utalt cselekmény a perorvoslalok tekintetében oszttozik a magasabb hatásköribe tartozó cselekményekre megállapított törvényes rendellkezésekben, csak addig érvényesül, mígnem egyedül olyan vád marad fenn, amely kizárólag kisebb hatáskörbe tartozó cselekményre irányul. Ettiöl a perszaktól kezdve tehát a perorvosilait rendje a kisebb hatáskörű cselekményekre megállapított törvényes rendelkezések szerint alakul. (K. 2290/1937. J. H. XII. 135.) 4. Gyakorlati és célszerűségi szempontok az egyesítést különösen miegokolttá tesizik, ha ugyanaizon egyénnek, ulgyanaz'on alkalommal, ugyanazon tanuk előtt egy aka'ratalhatáriozásból és egybefüggően tett nyilatkozatáról van SÍZÓ, amely (kétrendbeli bűmeseleikményt állapít meg és ha a nyilatkozait értelmének megállapítása szükségessé teszi, hogy az izgatás miatt eljáró ötöstanáes a kijelentéseket összefüggésben, vagyis aibban a résziben is vizsgálja, amely a kormányzósértés megállapításának képezheti alapját. (K. 3H74/1938. J. H. XII. 835.) 20. §. Más bűnvádi ügyekkel nem egyesíthetők