Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 114—116. g. 135 ha szükségesnek találja, a terheltnek, esetleg a magánfélnek is megidézése és kihallgatása vagy írásbeli nyilatkozatuk bekívánása után a panasz felett haladék nélkül határoz. E határozat ellen felfolyamodásnak nincs helye. A vizsgálat a vádtanács határozatának meghozásáig is folytatandó. A vádtanács székhelyén fogva levő terheltnek ama kérelme, hogy panaszának előadhatása végett a vádtanács elé vezessék, meg nem tagadható. 115. §. A törvényszék vizsgálóbírája köteles a vizsgálatok állásáról és menetéről, a fogva levők ügyeinek és fogságuk tartamának kiemelésével, a vádtanácsnak e célra előre meghatározott ülésében havonként szóval jelentést tenni. Amennyiben az ügy fontosságánál vagy sürgősségénél fogva szükségesnek találja, máskor is tehet jelentést. A járásbíróságnak a vizsgálatot teljesítő bírája e havi jelentéseket írásban küldi be és azokat a vádtanácsban ennek egyik tagja adja elő. A vádtanács bármely tagjának vagy a királyi ügyészség képviselőjének kívánatára a jelentés egész szövege felolvasandó. 116. §. A vádtanács üléseiből a közönség ki van zárva. A vádtanács rendszerint zárt ülésben tanácskozik, melyen csak tagjai lehetnek jelen. Még azokban az esetekben is, midőn a vádtanács ülésében hivatalos, vagy más egyének meghallgatandók, a vádtanács zárt ülésben hozza határozatát. A királyi ügyészség a vádtanácsnak a 114. értelmében tartott ülésein és, ha a vádtanács meghívja, más ülésein is tartozik jelen lenni; a tanácskozásban azonban nem vehet részt. A vádtanács előtt tartott tárgyalás alkalmával a vádtanács elnökét a főtárgyalás elnökének, a vádtanácsot pedig a törvényszéknek jogai illetik.