Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

136 Bp. 116—118. §. Bp. Élt. 8. §. A királyi törvényszék vádtanácsa az elnökből és két bíróból áll. A királyi törvényszók elnöke minden év november havának végén meghatározza, hogy a következő évben a királyi törvényszék bírái közül ki lesz a vádtanács elnöke s kik lesznek a tagjai; egyúttal előre kirendel egy helyettes elnököt és egy helyettes bírót Ha az év folyamán az utóbbiak is akadályozva vannak, a további helyettesítés iránt esetről-esetre a királyi törvényszék elnöke intézkedik. A vizsgálat menete. Tartalom. A vizsgálóbíró feladata: 117—'118. — a felek indítványozás! joga: 119. — & felek értesülési joga: 120. — jegyzőkönyvvezetés: 121—122. — a vádtanács rendbírságolási joga: 123. — rendifenntartás1: 124. — a felek jelenléte a vizsgálati cselekményeknél: 125—127. §. 117. §. A vizsgálóbíró a vizsgálat f olyamában hivatalból, indítvány bevárása nélkül is köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a való tényállás megállapítása s a tettes és a részes kinyomozása végett szükségesek (9. §.). Mellőzendő azonban oly részleteknek és mellékes körülményeknek kutatása, melyek a 102. §. keretén kívül esnek. A nyomozás cselekményei csak hézagos voltuk miatt, kétség vagy homály eloszlatása végett, vagy abban az esetben ismétlendők, ha oly bizonyítékra vonatkoznak, melyről valószínű, hogy a főtárgyaláson nem lesz felvehető. I. A 9. §. •értelmében a vizsgálóbíró is köteles a terhelő és súlyosító, valamint az enyhítő és mentő körülményeket egyenlő gondossággal figyelembe venni. 118. §. Abban az esetben, midőn a bűncselekmény nyomokat hagyott, a vizsgálóbíró ezeket, ha hiteles módon még meg nem történt volna, szemlével vagy más alkalmas módon haladék nélkül megállapítja. A szökésben levő terheltnek kézrekerítése iránt, valamint a bűncselekmény elkövetésére mutató vagy abból