Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

38 — Bp. 29. §. — 33. Nem ok a bíróküldésre, hogy az eljárni hivatott bíróság több ízben intézkedett a fegyelmi eljárásnak a terhelt ügyvéd ellen folyamatba tétele iránt. (K. 4292 1921. Bj. LXXIV. 25., 26.) 34. Nem ok a bírókül'désre, hogy az eljárni hivatott bíróság egy-két bírája ellen kizárási ok forog fenn, ha e bíróságnál a tanács megalakítására a kizártakon kívül is elég bíró áll rendelkezésre. (K. 4291/1921. Bj. LXXV. 25., 26.) 35. A járásbíróság vezetőjének (K. 10.023/1907. B. II. 61.), a törvényszék elnökének és az egyik bírónak (K. 9604/1907. B. II. 62., K. 4066/1908. B. II. 207.) érdekeltsége nem ok a bíróküldésre. 36. Az a tény magában véve, hogy a fél a bíróság intézkedéseit sérelmeseknek tartja, sem elfogultságot nem bizonyít, sem nem alkalmas annak a feltevésnek támogatására, hogy az illető bíróságtól részrehajlatlan eljárás és határozat nem volna várható. (K. 3099/1912. B. VI. 170.) 37. Járásbíróság előtt folyamatban levő bűnügyben nem ok bíróküldés elrendelésére az a körülmény, hogy az eljárásra hivatott járásbíró elfogultnak tűnhetnék fel, ha az ugyanazon bíróságnál alkalmazott másik járásbíró által tett feljelentés tárgyában határozna. (K. 3332/1916. B. XII. 130.) 38. Nem ok a bíróküldésre, hogy az eljáró kir. törvényszék tagjai már két ízben döntöttek vádlott javára s így a bíróság tagjai kényes helyzetbe jutnának, ha a Bpn. 22. 1. bekezdése értelmében felfüggesztett ügyben az esküdteknek egy újabban hozandó marasztaló határozata alapján a hivatkozott törvényszakasz utolsó bekezdése értelmében esetleg kénytelenek lennének meggyőződésük ellenére bűnösségi ítéletet kimondani. (K. 145/1918. Bj. LXX. 284.) 39. Nem ok a bíróküldésre, hogy a vádlott lapjában oly körök ellen intézett támadást, amely körök tagjaival a bírák társadalmilag együtt élnek. (K. 4168/1921. Bj. LXXIV. 25., 27.)