Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

28 — Bp. 23. §. — lekmény tekintetében az eljárást a főtárgyalás el* rendelése előtt szüntette meg: a kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó bűncselekményre nézve a to* vábbi eljárást az egyébként illetékes hatóságnak engedi át. 1. A főtárgyalás elrendelése után nincs áttételnek hely, hanem a bíróság a kisebb hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozó ügy tárgyában is ítél: 318. §. 3. bek. — Ha az esküdtbíróság a főtárgyalást megkezdte, az ügyet vádváltoztatás esetén sem teheti át a törvényszékhez. (K. 350/1910. B.i. LIX. 231. — B. H- T. III. 237.) L. még a 384. §. 44. jogesetét. 2. Ha a közigazgatási hatóság elé tartozó ügyben a járásbíróság tárgyalást tartott, köteles ítéletet hozni és az ügyet hatáskör hiánya címén a közigazgatási hatósághoz nem teheti át. (Hb. 71/1909. Bj. LIX. 49.) 23. §. Kölcsönös becsületsértés, rágalmazás vagy testi sértés esetében az a bíróság, amely az egyik vád alapján az eljárást megindította, mind* addig, míg az eljárást ítélettel vagy megszüntető végzéssel be nem fejezte, illetékes a másik vád alapján való eljárásra is, amennyiben hatáskörét az utóbbi vád elbírálása meg nem haladja. A bíróság ezeket az ügyeket egyesítheti, együt? tesen tárgyalhatja és egy ítélettel intézheti el. Nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés (1878:V. t.*c. 275. §.) miatt emelt viszonvád esetéi ben mindazáltal ezeket az ügyeket együttesen kell tárgyalni és egy ítélettel elintézni. Az egyik vád elejtése nem gátolja a másik vád alapján indított eljárás folytatását. 1. Ha a vádlott a főmagánvádló ellen viszonvádat emelt, a bíróság nem köteles ezt a két ügyet egyesíteni. Ezen végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. (K. 8911. 1907. Bj. LV. 255.) 2. Sajtó útján elkövetett becsületsértés esetében a nyomban való viszonzás (Bv. 19. §.) fogalmilag is ki van zárva. Ehhez képest ily esetben a Bp. 23- 3. bekez-