Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

— Bp. 24—25. §. — 29 désének az ügyek egyesítésére vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható. (K. 7295/1924. B. XVIII. 164. G. XIX. 459.) 3. Kölcsönös becsületsértés, rágalmazás vagy testi sértés esetében az a bíróság, mely az egyik vád alapján az eljárást megindította, a másik vád tekintetében való eljárásra arra való tekintet nélkül illetékes, hogy a nyomban történt viszonzás fennforog-e. E kérdés csak az egyesítés szempontjából bír jelentőséggel, amennyiben nyomban viszonzott kölcsönös becsületsértés miatt emelt viszonvád esetében az ügyeket egyesíteni kell, míg más esetekben az egyesítés elrendelése vagy mellőzése bírói belátástól függ. (Bp. T. 5132/1921. Bj. LXXIIL 235.) Nyomban viszonzott kölcsönös rágalmazásra és becsületsértésre 1. Bv. 19. §.) 24. §. Ha az 1878. évi V. t.*c. 62. §*a esetében a bűnvádi eljárás senki ellen sem indítható meg: az elkobzásnak és megsemmisítésnek bírói kimondá? sára az a törvényszék illetékes, amelynek vizsgáló* bírája a nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat, illetőleg a minták vagy lemezek lefoglalását leg* előbb rendelte el. I. V- ö. XXV. fejezetet (477—478. §-okat) és az 575. §-t. 1. A Btk. 62. a Bp. 24., 477. és 575. §-ai értelmében az objektív eljárás csak akkor alkalmazható, ha a bűnvádi eljárás senki ellen sem volt folyamatba tehető, mert nem állott rendelkezésre felelősségre vonható személy. (K. 3814/1924. B- H. T. VII. 771.) 25. §. Külföldön elkövetett bűncselekmény te* kintetében az eljárásra az a magyar bíróság illeté? kes, amelynek területén a terhelt lakik vagy tar* tózkodik. Lakó* vagy tartózkodóhely hiányában az a bíróság illetékes, melynek területén a terhelt a magyar hatóság hatalmába került.